Infostart.hu
eur:
363.48
usd:
310.4
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Tüntető emberjogi aktivisták a londoni fellebbviteli bíróság előtt 2022. június 13-án, miután az ítélőtábla elutasította a Nagy-Britanniába érkező illegális bevándorlók Ruandába telepítésének leállítását. A brit kormány áprilisban bejelentette, hogy egy Ruandával kötött megállapodás értelmében a közép-afrikai országba telepítik át a brit földre illegálisan érkező migránsokat. Az első csoportot a tervek szerint másnap indítják útnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

A brit bíróság keresztbe tett a migránsok Ruandába telepítésének

Jogszerűtlennek minősítette szerdán ismertetett végzésében a brit legfelsőbb bíróság a brit határt illegálisan átlépők áttelepítését Ruandába.

A határozattal a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a londoni fellebbviteli bíróság ugyanilyen értelmű júniusi döntését, és elvetette a brit kormány által a fellebbviteli bíróság határozata ellen beterjesztett fellebbezést.

A legfelsőbb bíróság indoklása szerint fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy a menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont sérti a brit és a nemzetközi jogban egyaránt meglévő emberi jogi protokollokat.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya tavaly áprilisban jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás - amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is a közép-afrikai ország számára - lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan lépnek brit területre és ezután menedékjogért folyamodnak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.

Az akkori brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az "innovatív megközelítés" biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor felborítja az embercsempész bűnszervezetek üzleti modelljét.

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett, gumicsónakokkal útnak induló csoportokban.

Ennek megállítása végett kötötte meg az áttelepítési megállapodást a Johnson-kormány Ruandával.

Boris Johnson a megállapodást ismertető tavalyi alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ruanda a világ legbiztonságosabb és leggyorsabb gazdasági növekedésű országai közé tartozik, és globális elismertségre tett szert a bevándorlók befogadásával és integrálásával.

Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek viszont azzal érveltek, hogy

Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha valaki szembefordul vele.

A londoni felsőbíróság tavaly decemberi végzésében jogszerűnek minősítette a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és azt is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés.

Ezt a felsőbírósági határozatot semmisítette meg júniusi többségi döntésével az angol-walesi fellebbviteli bíróság. E testület végzése szerint a ruandai kormány által nyújtott biztosítékok nem elégségesek annak a kockázatnak az egyértelmű kizárására, hogy a Ruandába áttelepített menedékkérőket az afrikai ország hatóságai visszatoloncolhatják olyan országokba, ahol üldöztetésnek és embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

Ugyanezt az álláspontot fogadta el egyhangú szerdai határozatában a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa is.

Rishi Sunak miniszterelnök szerdai nyilatkozata szerint "nem ez az az eredmény, amelyben reménykedtünk", de a kormány már mérlegeli a további lépéseket az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Alaptörvény-módosítást, korrupcióellenes intézkedéseket tervez a Tisza

A Tisza elnöke pártja kétharmados győzelme után értékelte a választásokat, beszélt a terveiről, válaszolva a nemzetközi és hazai médiumok kérdéseire. Elmondása szerint kormánya diverzifikálni fogja az energiabeszerzést, de „nem tudja megváltoztatni a földrajzi realitásokat”, amelyeknek Oroszország is része. Nem kívánja blokkolni az Ukrajnának szánt uniós hitelt, négy intézkedést ajánlott az EU-nak az uniós pénzek megszerzése érdekében. Olyan illegális migrációs szabályozást tervez, amely megfelel az uniós jognak és nem jelenti migránsok érkezését. Kiderült az is, mit mondana Donald Trumpnak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Blokkolja Trump a Hormuzi-szorost, úgy néz ki, folytatódik a háború, kilőtt az olajár - Híreink az iráni háborúról hétfőn

Blokkolja Trump a Hormuzi-szorost, úgy néz ki, folytatódik a háború, kilőtt az olajár - Híreink az iráni háborúról hétfőn

A hétvégén eredménytelenül zárultak a béketárgyalások Irán és az USA közt. Donald Trump amerikai elnök a hétvégén blokádot jelentett be a Hormuzi-szoroson és az amerikai haditengerészet nekiállt lezárni Irán kikötőit. A szoroson lassan meginduló teherforgalom teljesen leállt, sok hajó visszafordult. A libanoni fronton tovább támad az izraeli haderő, de más szektorban egyelőre nem újultak ki a harcok. Trump elnök közölte: neki "megfelel," ha nem sikerül folytatni a béketárgyalást Iránnal. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×