eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje

Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, ugyanis minden egyes nappal több ember hal meg és nagyobb pusztításra kerül sor, amíg csak tart a háború - jelentette ki a tárca közkése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben.

A tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy az európaiak, köztük a magyarok már eddig is nagy árat fizettek az ukrajnai háborúért, annak ellenére, hogy azért nem felelősek. "Európai emberek halnak meg, európai infrastruktúra pusztul. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy több ember haljon meg és több pusztítás történjen" - jelentette ki, közölve, hogy a béke feltételei és körülményei a magyar álláspont szerint nem fognak javulni az idő előrehaladtával.

Majd arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztalnál. "Ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, enélkül a békének még a reményét is feladjuk, és mi nem akarjuk feladni a béke reményét" - közölte. "Hiszek a párbeszédben, hiszek a kommunikációs csatornák nyitva tartásában, ezért is fogadtam el örömmel ezt a meghívást, azt kockáztatva természetesen, hogy súlyos bírálatokat kapok majd Európa egyes részein ezért a döntésemért" - fogalmazott.

Szijjártó Péter a fehérorosz és orosz kollégáját, Szjarhej Alejnyiket és Szergej Lavrovot követő beszédében leszögezte: három dologra lenne szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megtalálni a megfelelő válaszokat a kihívásokra és el tudja kerülni a helyzet további romlását.

  • A legfontosabb, hogy mielőbb le kell zárni a háború Ukrajnában, tűzszünetet kell kötni és béketárgyalásokat kell indítani.
  • A második pont a civilizált párbeszéd helyreállítása Kelet és Nyugat között, míg
  • a harmadik a visszatérés a kölcsönös tiszteleten, észszerűségen alapuló párbeszédhez a ideologizált és túlpolitizált viták helyett - sorolta, rámutatva, hogy hazánk kész továbbra is mindezen célokért dolgozni.

A miniszter arra is kitért, hogy mára összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje, amely a magasan fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, ennek következményeként Európában négyszer többet kell fizetni a földgázért, mint az Egyesült Államokban, és háromszor többet az áramért, mint Kínában.

Szavai szerint szembe kell néznie az EU-nak a versenyképessége drámai romlásával is, amit bizonyít az is, hogy Kína nemrég átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában.

Az EU részedése a világ GDP-jéből 2010-ben még 22 százalék volt, ez mára 17 százalékra csökkent, miközben Kínáé 9 százalékról 18 százalékra nőtt.

Problémának nevezte, hogy olyan rendkívül gyakorlati ügyek váltak politikai és ideológiai viták túszává, mint az energiaellátás. "Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként" - mondta, hozzáfűzve, hogy ezért Magyarország fenn fogja tartani a pragmatikus együttműködését Oroszországgal.

Szijjártó Péter kezet fog Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Minszkben, az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján 2023. október 26-án. Bal oldali szomszédja Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter. (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
Szijjártó Péter kezet fog Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Minszkben, az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján 2023. október 26-án. Bal oldali szomszédja Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter. (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)

Ezt követően kiemelte, hogy miközben egyesek az európai és kínai gazdaság szétválasztását sürgetik, Magyarország nagy sikereket ért el azzal, hogy fontos találkozási ponttá vált az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság között. Jó példaként említette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipart, amelynek elektromos átállása nem lehet sikeres a keleti beszállítók nélkül. "A keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól. Tetszik, vagy nem tetszik, ez tény" - húzta alá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×