eur:
402.74
usd:
351.01
bux:
98308.79
2025. június 19. csütörtök Gyárfás
Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető parlamenti ülésen Berlinben 2023. június 22-én. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői június 29-én kezdenek kétnapos tanácskozást a belga fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Olaf Scholz levelet írt Friedrich Merznek: nagykoalíciós ügy lehet az illegális bevándorlás elleni harc

Aligha levelezett annyit az elmúlt évtizedekben hivatalban lévő német kancellár és az ellenzék vezetője, mint most. Olaf Scholz kancellár és Friedrich Merz, a konzervatív CDU elnöke a két éve tartó éles viszálykodás után a közös nevezőt a menekültpolitikában találta meg.

A legújabb levelet Friedrich Merznek kézbesítette a posta, a tartalma azonban természetesen nem maradt titokban. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár ugyanis rendkívül udvarias hangú sorokban kérte a nagyobbik keresztény párt vezérét arra, hogy működjenek együtt az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.

A levélről beszámoló médiumok egyaránt kiemelték, hogy a kancellár elismeréssel adózott a CDU eddigi, a bevándorlás korlátozását célzó erőfeszítései iránt.

Az előzményekhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a menekültpolitika, ezen belül az illegális migráció a baloldali kormánykoalíció országos támogatottságának mélypontjához vezetett. Eközben a CDU-ból és a kisebbik konzervatív pártból, a CSU-ból álló szövetség "utcahosszal" vezeti a népszerűségi listát. A szociáldemokrata SPD-t ugyanakkor a radikális jobboldali, a bevándorlás legkeményebb ellenfelének tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt is megelőzi.

A menekültek beáramlása egyre nagyobb gondot jelent a tartományok számára, amelyek immár képtelenek megbirkózni ezzel az áradattal. Ez indította először a CDU elnökét arra, hogy a kancellárnak ezen a téren együttműködést ajánljon fel, amit Scholz nem is utasíthatott el. Első lépésként november elejére összehívta a kormány, a CDU/CSU, valamint a tartományok vezetőinek rendkívüli tanácskozását, most pedig külön levélben üzent Friedrich Merznek is.

A Der Spiegel szerint Scholz már az írás bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kormány tervezett menekültpolitikai intézkedései egybecsengenek az uniópártok elképzeléseivel.

"Fontos célkitűzés számomra, hogy a szövetségi kormány, a tartományok és az ellenzék együttesen olyan megállapodásra jusson, amely lehetővé teszi az illegális bevándorlás jelentős csökkentését" – fogalmazott többi között a kancellár.

"A német emberek joggal várják el tőlünk azt, hogy gyors ütemben és jelentősen csökkentsük azoknak a számát, akik a maradás, illetve a befogadás minden kilátása nélkül érkeznek Németországba" – tette hozzá a kancellár. Jelezte azt is, hogy kormánya minden valószínűség szerint még a nap folyamán törvénytervezetet fogad el a kitoloncolások felgyorsítására.

A kancellár szerint "külön örömöt" jelentene számára, ha a tervezetben foglaltakat nemcsak a CDU által irányított tartományok, de a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciója is támogatná, és a törvényhozási eljárást még ebben az évben lezárhatnánk – tette hozzá.

A tervezetet Nancy Faeser belügyminiszter terjeszti a kormány elé, ennek

legfőbb pontja az illegális bevándorlók kitoloncolásának felgyorsítása.

Ennek érdekében a többi között előirányozza a rendőrség hatásköreinek növelését, továbbá azt is, hogy az illetékes hatóságok több időt kapjanak a kitoloncolások előkészítésére, ugyanakkor az érintettek az eddigi 10 nap helyett 28 napig lehetnek majd őrizetben. Külön cikkely foglalkozik az embercsempészek gyorsabb kiutasításával is.

A tervezet ugyanakkor megosztja a koalíciós pártokat. A Zöldek több politikusa úgy véli, hogy a javasolt szigorítások sértik az alapvető emberi jogokat, a szabad demokrata FDP viszont támogatja a tervezetben foglaltakat.

A témához kapcsolódik ugyanakkor, hogy a ZDF közszolgálati televízió kedd esti műsorában egy Szíriából érkezett, azóta honosított szíriai menekült "kipakolt" a külföldi német nagykövetségek tevékenységéről. Ryyan Alshebl 2015-ben érkezett Németországba, és Baden-Württemberg tartományban telepedett le. A honosítás után tevékenységével olyannyira elismerést nyert, hogy idén áprilisban a helyi Ostelsheim polgármestere lett.

A televíziós vitában viszont azt a vádat fogalmazta meg, hogy

a menekültkérelemmel kapcsolatos német követségi tevékenységet korrupció jellemzi.

A követségi meghallgatás időpontját pénzért kell megvásárolni – állította. Példaként hozta fel a bejrúti német nagykövetséget, szerinte a bejrúti nagykövetségen uralkodó korrupcióról a ZDF "külön műsort" készíthetne.

Állítása szerint ő maga nem is jutott időponthoz, egyik rokona viszont 400 dollárt fizetett ezért. Ryyan Alshebl végül az embercsempészeknek 4000 dollárt fizetett azért, hogy a Földközi-tengeren keresztül egy gumicsónakon Európába jusson.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Donald Trump döntött, beavatkozik Iránban, már a bunkerrombolókat készítik elő

Szakértő: Donald Trump döntött, beavatkozik Iránban, már a bunkerrombolókat készítik elő

Ali Hamenei feltétel nélküli megadást elutasító válasza után az amerikai elnök döntött – véli Novák Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a föld alatti atomlétesítményeket vehetik célba, a többi már az izraeli erőkre vár, de ez az akció évekkel vetheti vissza Teherán nukleáris programját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.19. csütörtök, 18:00
Szalai Máté
külpolitikai szakértő, a Clingendael Intézet kutatója
Elkészültek Amerika háborús tervei, de Donald Trump még mindig nem tud dönteni – Ez áll a dilemma hátterében

Elkészültek Amerika háborús tervei, de Donald Trump még mindig nem tud dönteni – Ez áll a dilemma hátterében

Sajtóértesülések alapján Donald Trump amerikai idő szerint kedd este már jóváhagyta az Egyesült Államok esetleges Irán elleni katonai támadásának terveit, de jelenleg arra vár, hogy az Izrael által megtámadott és amerikai fenyegetés alatt álló Teherán esetleg önkéntesen felhagyhat-e a nukleáris programjával. Az amerikaiak legvalószínűbb célpontjának a legalább 300 méter mélyre temetett Fordó urándúsító bunkerlétesítmény tűnik, mely kapcsán Trump kijelentette: "Mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek vagyunk [ennek az elpusztítására], de ez nem jelenti azt, hogy meg is fogom tenni." Az Egyesült Államok az elmúlt napokban tehát látszólag közelebb került egy nyílt katonai beavatkozáshoz Iránban, miközben a Republikánus Párt "héja" szárnya – mely Izraelre kiemelt szövetségesként, Iránra pedig elsőszámú ellenségként tekint – ezzel párhuzamosan egy perzsa rezsimváltás pedzegetésébe kezdett. Trump saját MAGA-táborát viszont kettévágta a kérdés: egy részük eltökélten állítja, az eszkalációt reszkírozó intervenció erősen szembemenne az elnök eddig hirdetett, "America First" elvre épülő külpolitikájával, ami a béke elősegítésére tett ígéretet mind az orosz-ukrán fronton, mind a Közel-Keleten.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×