eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b3) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én. A szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások szerint a PiS a voksok 36,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Lengyel választás: megvan a kétharmad – így állnak most

A szavazatok hetven százalékának feldolgozása után kilenc százalékon belülre került a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) és kihívója, a Polgári Koalíció (KO).

70,66 százalékos feldolgozottságnál továbbra is jelentősen vezet, a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció, igaz, a reggel elindult eredményközlés alatt folyamatosan csökken a támogatottsága, míg a kihívó Polgári Koalíció közelít hozzá.

Jelenlegi így állnak a parlamenti bejutás küszöbét átlépő pártok:

  • PiS: 37,35 százalék
  • Polgári Koalíció (KO): 28,76 százalék
  • Harmadik Út (TD): 14,45 százalék
  • Új Baloldal (Lewica): 8,29 százalék
  • Konföderáció: 7,27 százalék

Az előzetes exit pollok bár a PiS győzelmét jelezték előre, azt mutatták, hogy a jelenlegi kormánypárt nem lesz képes kormányt alakítani, és várhatóan a Polgári Koalíció, a Harmadik Út és az Új Baloldal lép koalícióra.

Az Ipsos exit pollja a következőt vetítette előre:

  • PiS: 36,8 százalék (200 mandátum)
  • KO: 31,6 százalék (163 mandátum)
  • Lewica (baloldal): 8,6 százalék (30 mandátum)
  • Harmadik Út: 13,6 százalék (55 mandátum)
  • Konföderáció: 6,2 százalék (12 mandátum)

A szakértők egyelőre bizonytalannak látják a kormányalakítás ügyét, a PiS-nek 190 és 208 közötti mandátumot jósolnak a 460 fős szejmben, ha a felső határhoz közel teljesít, kormányon maradhat, ha viszont inkább az alsóhoz lesz közel a mandátumszáma, akkor egy lehetséges PO–Harmadik Út–Lewica kormánykoalíciónak jósolnak nagyobb jövőt. Ugyanakkor még az is kérdéses, hogy a Harmadik Út két pártja, hogyan osztozik a mandátumokon, mert a PSL-lel elképzelhető a jelenlegi kormány együttműködése, de a Lengyelország 2050-nel szinte kizárt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×