A politikus a dpa német hírügynökségnek nyilatkozott az észt fővárosban zajló éves balti védelmi konferenciáról. Elmondta, hogy Észtország jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékát szánja védelmi kiadásokra. "Ezt szorgalmazom NATO-szinten is" - tette hozzá.

A tallinni tanácskozás témái között szerepelt az Ukrajna elleni orosz támadást követő regionális biztonsági helyzet is. Kallas erre utalva kifejtette: "Nézzük meg az 1988-as évet, amikor minden NATO-szövetséges a GDP több mint 1 százalékát költötte védelemre. És miért? Mert komoly veszélyt láttak. De most

a veszély nagyobb, mint a hidegháború idején volt, mert a háború visszatért Európába".

Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki szerdán csatlakozott a konferenciához, beszédében Németország további támogatásáról biztosította a három balti NATO-tagországot "Oroszország elrettentésében".

"Németország vállalja a felelősséget és átveszi a vezető szerepet" - jelentette ki. "Az önök oldalán állunk, ameddig szükség van rá" - mondta. Figyelmeztetett, hogy "szörnyű következményei" lennének, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei sikerrel járnának.

Pistorius megerősítette egy német dandár litvániai telepítésének tervét. Eszerint 4000 német katonát vezényelnének a balti országba, ahol állandó jelleggel állomásoznának családjukkal együtt.

A szerdán befejeződő háromnapos tallinni fórumon a balti köztársaságokon kívül részt vesznek más NATO-országok és Ukrajna képviselői is.