Infostart.hu
eur:
384.32
usd:
330.18
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Schengen writing on airport arrivals
Nyitókép: robypangy/Getty Images

Románia perrel fenyegette meg Ausztriát

Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett - közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

A román kormányfő leszögezte: Románia teljesíti a csatlakozás minden feltételét, ezt az Európai Bizottság is többször megerősítette, úgyhogy Ausztria önkényesen, indokolatlanul, minden jogalap nélkül akadályozza csatlakozását a schengeni térséghez.

„Ha az osztrák kormány továbbra is visszaél vétójogával, nekünk is meg kell védenünk nemzeti érdekeinket, és pert indítunk Ausztria ellen az Európai Unió Bíróságán.

Amennyiben nem tudunk tárgyalásos megoldásra jutni, Ausztriának meg kell térítenie az országunknak okozott kárt”

– írta Facebook-oldalán a román miniszterelnök.

Ciolacu bejegyzése a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújára mutat, amiben részletesebben is kifejtette álláspontját.

Felidézte: tavaly decemberben Karl Nehammer kancellár alig néhány nappal az EU bel- és igazságügyi tanácsának ülése előtt tájékoztatta a román felet, hogy nem támogatja Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli övezethez, csalódást okozva a román hatóságoknak és lakosságnak. Ciolacu elfogadhatatlannak nevezte azt a magyarázatot, hogy a vétó hátterében az osztrák választási kampány áll.

„Az sem állja meg a helyét, amit Nehammer mond, nevezetesen, hogy erősödne a Románián keresztül haladó migráció. Szerbiával közös határőrizetet alakítottunk ki, hogy levegyük a kérdést a napirendről.

Ha Nehammer kancellár ismét indokolatlanul vétót emel, miniszterelnökként nekem kötelességem megtámadni Ausztria döntését az Európai Unió Bíróságán” – mondta Ciolacu az osztrák lapnak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz költséges Ausztriának, ha a bíróság Románia javára dönt, Ciolacu azt mondta: „éppen eléggé”,

Bukarest számításai szerint ugyanis a GDP 2 százalékára tehető a schengeni övezetből való kizárással okozott kár.

Néhány nappal a tavalyi döntés után Klaus Iohannis román államfő azzal igyekezett lehűteni az Ausztriát pereskedéssel és az osztrák vállalatok bojkottjával fenyegető politikusokat, hogy Románia kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást, amelyet továbbra is nemzetstratégiai céljai közé sorol. A félelnöki rendszernek nevezett román politikai berendezkedés szerint a külpolitikát az államfő, nem pedig a miniszterelnök irányítja.

A jobboldali Klaus Iohannisnak még egy éve van hátra második mandátumából, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig a román média szerint a legesélyesebb jelölt lehet a jövő évi elnökválasztáson, ha megpályázza a tisztséget.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Hittek Trumpnak a piacok, erősödéssel zártak a főbb indexek

Hittek Trumpnak a piacok, erősödéssel zártak a főbb indexek

Emelkedéssel zártak az európai és amerikai tőzsdék szerdán, korrigálva az eladási hullámot, amely az elmúlt napokban söpört végig a piacokon a közel-keleti háború miatt. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Donald Trump amerikai elnök szavaira, hogy kész minden eszközzel megvédeni a tengerszakaszon az átmenő forgalmat megállította az olajárak emelkedését, ami lendületet adott a piacoknak. Európa szerdán már jobban nézett ki, mint a hét első két napján, emelkedéssel zártak a vezető indexek. A magyar piac is visszapattant az OTP vezetésével. Erős volt a zárás New Yorkban is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×