Infostart.hu
eur:
355.38
usd:
312.97
bux:
139406.71
2026. június 24. szerda Iván
Schengen writing on airport arrivals
Nyitókép: robypangy/Getty Images

Románia perrel fenyegette meg Ausztriát

Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett - közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

A román kormányfő leszögezte: Románia teljesíti a csatlakozás minden feltételét, ezt az Európai Bizottság is többször megerősítette, úgyhogy Ausztria önkényesen, indokolatlanul, minden jogalap nélkül akadályozza csatlakozását a schengeni térséghez.

„Ha az osztrák kormány továbbra is visszaél vétójogával, nekünk is meg kell védenünk nemzeti érdekeinket, és pert indítunk Ausztria ellen az Európai Unió Bíróságán.

Amennyiben nem tudunk tárgyalásos megoldásra jutni, Ausztriának meg kell térítenie az országunknak okozott kárt”

– írta Facebook-oldalán a román miniszterelnök.

Ciolacu bejegyzése a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújára mutat, amiben részletesebben is kifejtette álláspontját.

Felidézte: tavaly decemberben Karl Nehammer kancellár alig néhány nappal az EU bel- és igazságügyi tanácsának ülése előtt tájékoztatta a román felet, hogy nem támogatja Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli övezethez, csalódást okozva a román hatóságoknak és lakosságnak. Ciolacu elfogadhatatlannak nevezte azt a magyarázatot, hogy a vétó hátterében az osztrák választási kampány áll.

„Az sem állja meg a helyét, amit Nehammer mond, nevezetesen, hogy erősödne a Románián keresztül haladó migráció. Szerbiával közös határőrizetet alakítottunk ki, hogy levegyük a kérdést a napirendről.

Ha Nehammer kancellár ismét indokolatlanul vétót emel, miniszterelnökként nekem kötelességem megtámadni Ausztria döntését az Európai Unió Bíróságán” – mondta Ciolacu az osztrák lapnak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz költséges Ausztriának, ha a bíróság Románia javára dönt, Ciolacu azt mondta: „éppen eléggé”,

Bukarest számításai szerint ugyanis a GDP 2 százalékára tehető a schengeni övezetből való kizárással okozott kár.

Néhány nappal a tavalyi döntés után Klaus Iohannis román államfő azzal igyekezett lehűteni az Ausztriát pereskedéssel és az osztrák vállalatok bojkottjával fenyegető politikusokat, hogy Románia kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást, amelyet továbbra is nemzetstratégiai céljai közé sorol. A félelnöki rendszernek nevezett román politikai berendezkedés szerint a külpolitikát az államfő, nem pedig a miniszterelnök irányítja.

A jobboldali Klaus Iohannisnak még egy éve van hátra második mandátumából, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig a román média szerint a legesélyesebb jelölt lehet a jövő évi elnökválasztáson, ha megpályázza a tisztséget.

Címlapról ajánljuk
Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

A következő napok kánikulai időjárása komoly bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az extrém meleg a haszonállatokat is megviseli, rosszabbul tejelnek és alig híznak ilyenkor. Az aszály is súlyosbodik, holott szénából már most sincs elég – mondta el az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság ma már nem pusztán környezetvédelmi hívószó, hanem mérhető gazdasági tényező. A hulladékból előállított energia, az anyagok visszaforgatása és a technológiák kiépítése a GDP-ben, az energiamixben és az ellátásbiztonságban is megjelenik. Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, a KSZGYSZ Akkumulátor és Energiatárolás Munkacsoportjának tagjával beszélgettünk egy interjú keretében, ahol többek között elhangzott, hogy az akkumulátort tartalmazó elektronikai eszközök gyors terjedése és az akkumulátoripari gyártási kapacitások bővülésével Magyarországon is jelentősen nőni fog azoknak az értékes hulladékáramoknak a mennyisége, amelyekből kritikus nyersanyagok nyerhetők vissza. Simon Anita azt is kiemelte, hogy ha nem épül ki időben megfelelő háttér a hamarosan nagy mennyiségben megjelenő akkumulátorok, elektronikai hulladékok, napelemek feldolgozására, akkor azok hulladékként vagy lerakóban fogják végezni, növelve a környezeti terhelést, vagy külföldre kerülhetnek bennük az értékes nyersanyagokkal együtt. A megoldás kulcsa az uniós keretekhez illeszkedő, zárt és szabályozott működés, az ipari léptékű technológia, a magas szintű biztonsági sztenderdek és az adatalapú transzparencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×