Jogi szempontból nem az számít, hogy mi történt, hanem az, hogy mit lehet bizonyítani – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Politikai szempontból viszont azt kell megvizsgálni, hogy az oroszoknak, az ukránoknak, vagy valaki másnak állt leginkább érdekében kiiktatni az Északi Áramlatot – tette hozzá a Csiki Varga Tamás.

A szakértő szerint való igaz, belátható időre ellehetetlenül annak lehetősége, hogy a németek visszatérjenek az orosz földgázimporthoz, de amennyiben sikerül felfedni a nyomokat, amik valóban az ukrán kormányhoz, vagy valamilyen ottani titkosszolgálathoz vezetnek, az azt is jelentené, hogy Kijev „kvázi” az egyik legjelentősebb európai támogatóját támadta meg, illetőleg az Észak-atlanti Szövetség egyik tagállamának külső infrastruktúráját, ami akár szövetségi választ is kiválthatna.

Politikai értelemben ez túl nagy kockázat lenne ahhoz, hogy fölvállalják

– tette hozzá Csiki Varga Tamás, kiemelve: bármilyen közvetett bizonyíték ellenére, ha nem válik egyértelműen bizonyíthatóvá, hogy erről az ukrán kormány tudott, adott esetben ő rendelte meg, nemzetközi jogilag nem lesz kikényszeríthető ennek elismerése az ukrán fél részéről.

A német oknyomozó újságírók információi szerint az Északi Áramlat csővezetékét felrobbantó feltételezett ukrán kommandósok Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnoknak dolgoztak, és Volodimir Zelenszkijt nem tájékoztatták a tervükről. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa mindezt nem tartja valószínűnek. „Egy ponton, valamilyen mértékben biztos, hogy kellett (az ukrán elnököt – szerk. megj.) tájékoztatni.”

Ha utólagosan történt meg a tájékoztatás, az menthetne valamit a helyzeten, de nyugati szemmel nézve, a demokratikus államok részéről ez nem egy tipikus eljárás. Sőt, egy ilyen horderejű, komoly politikai kockázattal járó ügyben még egy autoriter államban sem kézenfekvő, hogy a fegyveres erők parancsnoka, vagy bármilyen szervezet a politikai vezetés jóváhagyása, esetleg kifejezett utasítása nélkül merne cselekedni – fűzte hozzá.

A katonaságot háború idején is a politika irányítja

– szögezte le végül a szakértő, emlékeztetve Carl von Clausewitz porosz hadtörténész híres mondására, ami szerint „a háború a politika folytatása más eszközökkel”.