Az ülés mérlegét a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár és két kisebbik koalciós párt vezetője, a zöldpárti Robert Habeck alkancellár, egyben gazdasági miniszter és a szabad demokrata Christian Lindner pénzügyminiszter a jövőt illetően szinte kötelező derűlátással vonta meg. Ezek közös nevezője, hogy – mint fogalmaztak – a pangó gazdaság élénkítése érdekében a növekedéshez "impulzusokra" van szükség.

A kancellár "offenzívát" hirdetett a növekedés előmozdítására,

hangsúlyozva a beruházások szükségességét.

Az ARD közszolgálati televízió összegzése szerint Scholz, Habeck és Lindner egy tíz pontból álló tervet mutatott be. Az elsők között említették a vállalatok számára nyújtandó adókönnyítéseket, a klímavédelmet célzó beruházásokat, a külföldi munkaerő vonzását, valamint a tervezési és jóváhagyási eljárások felgyorsítását. Állításuk szerint több célkitűzés megvalósítása már meg is indult.

A konjunktúra jelenleg tapasztalt lanyhulása nem vezethet ahhoz, hogy a vállalatok hosszú távú beruházásai csorbát szenvedjenek – érveltek a koalíciós politikusok.

A gazdasági növekedés biztosítására hivatott törvénytervezet egyik legfontosabb adata az, hogy a gazdaság kulcsszereplőinek elsősorban adókönnyítések formájában nyújtandó éves támogatást 2028-ig a jelenlegi mintegy 6,6 milliárdról 7,035 milliárd euróra növelik.

Robert Habeck gazdasági miniszter szerint egyben jelzést is kívántak nyújtani, hogy Németországban érdemes befektetni. A szabad demokrata Chistian Lindner, a pénzügyi tárca vezetője elismerte, hogy Németországban a gazdasági növekedés kevésbé dinamikus, mint több más országban. Megítélése szerint ugyanakkor erős mind a középosztály, mind az ipar gazdasági szerkezete. Ez – mint fogalmazott – biztosítja a száznyolcvan fokos fordulathoz szükséges potenciált, amit a kormánynak különböző intézkedésekkel támogatnia kell.

Korábbi adatok szerint a német gazdaság teljesítménye az első negyedévben a korábbihoz képest visszaesett, a második negyedévben pedig stagnált. A Nemzetközi Valutaalap július végén csökkentette a németországi gazdasági fejlődésre vonatkozó várakozásait. Úgy ítélte meg, hogy

a bruttó hazai össztermék az idei esztendőben 0,3 százalékkal zsugorodik.

A Die Zeit című tekintélyes hetilap mindezzel kapcsolatban idézte brit laptársát, a The Economistot. Az ugyancsak gazdasági hetilap ugyanis nem sokkal a mesebergi tanácskozás előtt feltette a kérdést, vajon Németország ismét "Európa beteg embere" lenne.

A német lap ugyanakkor idézte Olaf Scholz kancellárt is, aki szerint a kormánypártok részéről az eddiginél jobb kommunikációra van szükség. A kancellár nem zárta ki, hogy a partnerek között a jövőben is lesznek viták, illetve összetűzések. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy azok az eddigieknél "csendesebbek" lesznek.

Az elmúlt hetekben a kormánynak rendkívül sokat ártott, hogy – mint azon nyomban kiszivárgott – a zöldpárti családügyi miniszter megvétózta a pénzügyminiszter Mesebergben végül jóváhagyott gazdaságfejlesztési tervezetét. Végül kompromisszum jött létre, és jelentősen megemelték a családok, ezen belül elsősorban a gyermekek biztonságát célzó összegetet.

Ugyancsak a mesebergi válságülés "mellékterméke" volt, hogy a jövő évtől az eddigi 502 euróról 563 euróra növelik az arra leginkább rászorulóknak, illetve a létminimum alatt élőknek, elsősorban a munkanélkülieknek nyújtandó havi szociális támogatást. Az úgynevezett Bürgergeld 2022 végén a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel.