Infostart.hu
eur:
350.25
usd:
301.93
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Egy ukrán dróntámadásban megrongálódott épület Moszkvában 2023. július 30-án. A támadás során egy ember megsebesült, két épületben keletkezett kár.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Tálas Péter: az ukrán támadásoknak óriási, de nem katonai jelentősége van

Oroszország nyugat-ukrajnai városok elleni rakétatámadásaiban legalább három ember meghalt. Közben Ukrajna újabb drónokat vetett be orosz földön. Miért támadja Oroszország Nyugat-Ukrajnát, Ukrajna pedig mit remél a drónok alkalmazásától? Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Oroszországnak eddig nem volt elég eszköze Nyugat-Ukrajna támadásához, de most valószínűleg iráni fegyverekhez jutott. Ezek bevetésében az motiválja az oroszokat, hogy tovább növeljék Ukrajna költségeit és ellehetetlenítsék az országot – mondta az InfoRádióban Tálas Péter. Azt is hozzátette: valószínűleg olyan célpontokat igyekeznek támadni, ahol sejtik, hogy ott harcjárművek karbantartása folyhat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben választások lesznek a Donbász területén, és miután eddig nem igazán jöttek az orosz sikerek, ezt ellensúlyozhatják – hasonlóan a Fekete-tengeri lépésekhez – ezek a támadások. „A marginális, de kommunikálható eszkaláció, ami sikerként adható el.”

Szerinte az, hogy Oroszország egész Ukrajnára kiterjeszti a támadásokat, azt is jelentheti: mindenki érezze a fenyegetést. Az oroszok abban bíznak, hogy ez majd megmozgatja az ukrán társadalmat és szembe fordítja a kijevi vezetéssel. „Ez egyelőre nem nagyon mutatkozik, sőt, azokat is ellenállásra ösztönzi, akik eddig nem érzékelték a háború tényleges menetét.”

Az Ukrajna által indított dróntámadásoknak nem katonai, hanem kommunikációs és pszichológiai jelentősége van,

az viszont óriási – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a kérdés, mennyire ellenálló az orosz védelem. Ha az orosz célpontokba csapódó drónokat Ukrajnából indítják – amiknek így vagy 800 kilométert kell megtenniük –, akkor az orosz légvédelem teljesítménye kifogásolható. Amennyiben orosz területekről vetik be a robotokat, akkor pedig a határőrség, illetve a belbiztonság hatékonysága kérdőjeleződik meg.

Tálas Péter szerint az orosz és az ukrán támadásnak van még egy célja: senki se érezhesse magát biztonságban, a háborún kívülállónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

Közel 5 éve nem láttunk ilyet: 350 alatt az euró árfolyama

A forint 2021 szeptembere óta nem látott szintre erősödött: az euróval szembeni árfolyam pénteken 352 alá került, hétfőn hajnalban pedig már 351-ig kapaszkodott a hazai deviza. A hétfői erősödés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, az amerikai tőzsdék ralija pedig még tovább erősítette a nemzetközi kockázatvállalási kedvet. Donald Trump délután a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom megindulását is bejelentette, ami a geopolitikai kockázati prémiumok újabb csökkenését idézték elő. A jó hírek miatt a forint erősödése a nap közben is folytatódott, az euró jegyzése délután a 350-es szintet is leütötte, míg a dolláré a 301 forintos szintet közelítette meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×