Infostart.hu
eur:
367.02
usd:
334.38
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Jelentős szigorítás jön az illegális menekültekkel kapcsolatban Németországban

"Kesztyűs kézzel" bánnak az illegális menekültekkel a német hatóságok. Ez az oka annak, hogy a kitoloncolásra ítélt migránsok a számukra kijelölt kötelező tartózkodási helyről egyszerűen "elkallódnak", és felkutatásuk számos esetben nehézségekbe ütközik. A tartományok szigorúbb szabályozást követeltek, ami a legfrissebb hírek szerint a belügyminiszternél nyitott fülekre talált.

Nancy Faeser szociáldemokrata politikus ugyanis a hivatalos megfogalmazás szerint a "hatékony kitoloncolást" lehetővé tévő tervezetet dolgozott ki, ami szerinte közvetve gyorsabb eljárást is jelentene.

A miniszter szerint olyan áron is, hogy az illetékes hatóságok

az eddig engedélyezettnél keményebben léphetnek fel az elutasított menedékkérők ellen.

A Berlinben nyilvánosságra hozott tervezet része az is, hogy az érintettek az eddig engedélyezettnél hosszabb ideig maradhatnak szigorú őrizetben. Az új eljárásrendet a minisztérium mielőbb egyeztetni kívánja a tartományokkal, illetve a helyi önkormányzatokkal, és ezt követően kezdődhet meg a tényleges törvényhozási eljárás.

Az érvényben lévő rendelkezés szerint az úgynevezett kitoloncolási őrizet maximális időtartama tíz nap. Ezt a határidőt most 28 napra kívánják meghosszabbítani abból a célból, hogy a hatóságoknak elegendő időt biztosítsanak az érintettek kitoloncolásának előkészítésére. Ez idő alatt akár a repülőterek tranzitterületein is őrizetbe vehetők az ország elhagyására kötelezett menekültek, amennyiben túllépték a kutasítás határidejét, illetve megsértették a hatóságokkal való együttműködés kötelezettségét.

A belügyminisztériumi tervezet szerint a jövőben a kitoloncolást illetően a rendőrség is nagyobb jogköröket kapna.

Így a kitoloncolandó külföldi személyt köröző rendőrök számára lehetővé tennék, hogy az érintettek keresése érdekében a közösségi szállásokra, illetve mindazon helyiségekbe is beléphessenek, amelyeket nem csupán az illegális menekültek használnak. A szigorítások közé tartozik az is, hogy a kitoloncolást illetően nem járna halasztó hatállyal, ha az érintettek panaszt emelnének a tartózkodási tilalom ellen.

A tartományok, illetve a helyi önkormányzatok már hónapok óta követelték Olaf Scholz kancellártól az általuk meglehetősen lazának tartott kitoloncolási szabályok szigorítását, illetve ezzel kapcsolatban eljárási jogköreik szélesítését.

A parlamenti pártok közül elsőként a szociáldemokraták koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP üdvözölte a tervezetet. A liberális párt együttműködésre szólított fel a szövetségi, a tartományi és az önkormányzati hatóságok között.

Az FDP szerint

a kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy az általa hozott döntések végrehajthatók is legyenek.

A liberális párt úgy ítélte meg, hogy a kitoloncolásig tartó őrizet tízről huszonnyolc napra történő meghosszabbítása, valamint a menekültszállások átkutatásához szükséges jogkörök szélesítése fontos előrelépés.

A szövetségi kormány szerint a múlt évben több mint 13 ezer illegális menekültet toloncoltak ki az országból. Az idei esztendő első felében ugyancsak sokaknak kellett volna elhagyniuk az országot, a kitoloncolás azonban valójában nem történt meg.

Az országban egyre több a menekült, köztük nem csupán a különböző országokból érkezett menedékkérők, hanem nagy számban az Ukrajnából érkezett "háborús menekültek" is.

Nancy Faeser szerint biztosítani kell a beutazási és tartózkodási tilalmak, valamint a tartózkodási követelmények, továbbá a különböző területi korlátozások végrehajthatóságát. Ugyanakkor szükséges az illetékes hatóságok tehermentesítése is - fogalmazott a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×