Az orosz-ukrán háborút megelőzően a mostanihoz hasonló komplex és kiterjedt drónháborúra még nem volt példa a történelemben - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő kiemelte, hogy a drónok harcászati alkalmazásokban való előretörése nem előzmény nélküli, hiszen azt a 2020 őszi örmény-azeri hegyi-karabahi konfliktusban ezt már előre lehetett látni. Akkor az azeriek a török Bayraktar drónokkal, illetve különféle más, izraeli cirkáló lőszerekkel, közismertebb nevükön öngyilkos drónokkal gyakorlatilag a levegőből szedték szét az örmény haderőt.

Kaiser Ferenc szerint az a mennyiség, amelyben a drónokat most a harcoló felek felhasználják, példa nélküli a történelemben. Mindez ráadásul úgy történik, hogy közben ez egy nagy emberi létszámmal és nagyon sok fegyver bevetésével zajló konfliktus, hiszen a két harcoló fél összesen - a becslések szerint - 500 ezertől 750 ezer főig terjedő számú katonát tart a fronton, ami önmagában is különleges és egyedi helyzet.

Az ukrajnai háborúban számos másfajta fegyverfejlesztés mellett természetesen a legújabb drónfegyverek tesztelése is zajlik - tette hozzá az egyetemi tanár, aki szerint a két háborús fél drónháborújából egyértelműen az látszik, hogy ezen a területen a nyugat- és a kelet csap most össze. Mindenki itt teszteli a legújabb eszközeit. Oroszország a ZALA Aero Lancet drónjaival egyre komolyabb veszteségeket okoz Ukrajnának, miközben az ukránok szinte minden hasonló nyugati technikát megkapnak és használnak is.

Rengeteg új eszköz jelenik meg, egyre messzebb jutnak, egyre pontosabbak, egyre jobban vezérelhetők. Mindkét fél teszteli azt is, hogy hogyan lehet zavarni (elektronikus eszközökkel) a másik felet - mondta Kaiser Ferenc. Sok előzménye volt szerinte ennek a drónháborúnak, de ilyen kiterjedt még sosem volt, egyszerűen azért, mert

most a Nyugat és a Kelet csap össze.

"Kína hivatalosan nem segít Oroszországnak, de irgalmatlan mennyiségű kettős felhasználású technológiát ad át neki, köztük rengeteg drónt is. Ezek elvileg fegyvertelen eszközök. Oroszország viszont tudja őket akár úgy is módosítani, hogy öngyilkos eszközzé váljanak, vagy úgy például, hogy 3D nyomtatóval készítenek hozzájuk bombakioldót. Mind a két fél teszttel mindent, mind a két fél összeszedi a lehullott roncsokat és mind a két fél elemzi a hadizsákmányokat" - tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A drónok mellett Kaiser Ferenc kitért a hagyományos fegyverek szerepére is az ukrajnai háborúban. Véleménye szerint a nyugati fegyverek közül leginkább a tüzérségi rendszerek teljesítenek jól Ukrajnában. Azok közül is

messze a legeredményesebb az amerikaiak Excalibur nevű precíziós lőszere,

ami egy olyan 155 milliméteres tüzérségi gránát, ami képes nagyjából 40 kilométeres távolságból egy háromszor három méteres négyzetbe betalálni. Viszont hátránya ennek a lőszernek, hogy körülbelül 60 ezer dollárba kerül darabja, amiért már két darab Volkswagen Passatot is lehet kapni az Amerikai Egyesült Államokban, tehát szó szerint arany árban adják - közölte a szakértő.

Emellett még nagyon jól teljesít a frontvonalakon a HIMARS sorozatvető rendszer, az amerikai Paladin önjáró löveg, ami az M109-es legújabb változata, a francia Ceasar és az a német Panzerhaubitze 2000 önjáró tüzérségi löveg is, amit már a Magyar Honvédség is megvásárolt.

Kevésbé jól teljesít viszont a franciák AMX10-es kerekes páncélvadász járműve. Ez egy olyan régebbi konstrukció, amit az ukránok nem szeretnek, mert nem annyira jó a lövegstabilizátora, így menet közben nem lehet vele tüzelni. Nagyon elégedettek viszont az amerikai M2 Bradley harcjárművekkel, amikkel már több orosz harckocsit is kilőttek - sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc. Jól teljesítenek az összecsapásokban a német tankok is - jegyezte még meg. Rengeteg kép van arról, hogy az újabb változatú, Leopard 2A6-osok még több orosz találat után is mindig hadra fogható állapotban vannak.

Az elemző szerint több ország annak megfelelően cselekszik, milyen hasznot tud húzni az Ukrajnában zajló háborúból, és ilyen szemlélet mentén már nincsenek elvek. Példaként az irániakat hozta fel, akik elsősorban Oroszországnak szállítanak fegyvereket, de több bizonyíték is van arra, hogy jó pénzért ugyanezt megteszik Ukrajnának is.

Kaiser Ferenc „nagyon ügyes játékosnak” nevezte a törököket, akik úgy tudnak viselkedni ebben a konfliktusban, hogy egyszerre vannak jóban az oroszokkal és az ukránokkal. Törökország rászorul arra, hogy hatalmas mennyiségben vegyen kőolajat és földgázt Oroszországtól, ugyanakkor rengeteg fegyvert tesztel elsősorban Ukrajna segítségével az orosz hadiipar csúcstermékeivel szemben.

„Úgy tűnik, hogy mind a két fél elfogadja ezt helyzetet. Ukrajnának nyilván szüksége van a török segítségre, míg a török hadiiparnak szüksége van az ukrajnai tapasztalatokra.”

Törökország most fejleszti fel a hadiiparát, melynek keretében a világ egyik legkomolyabb fegyvergyártó kapacitásait halmozza fel. Ezeket a harceszközöket azonban folyamatosan tesztelni kell.

A szakértő azt mondta, az orosz-ukrán konfliktusban mind a két fél békét akar,

csak mind a két fél a saját békéjét.

Az ukránok azt hangoztatják, amint az oroszok visszavonulnak 2014-es határokig – beleértve a Krím visszaadását is –, akkor béke lesz, az oroszok azonban erre biztosan nem lesznek hajlandók. Moszkva azt hangoztatja, hogy azonnal békét lehet kötni, amint Kijev alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Ebbe viszont az ukránok nem fognak belemenni, nem mondanak le saját országuk 17-18 százalékáról addig, amíg remény van arra, hogy bizonyos területeket visszafoglalhatnak.

„Egyelőre úgy néz ki, hogy a fegyverek erejével ezt a konfliktust nem lehet eldönteni.”

Kaiser Ferenc emlékeztetett a NATO-csúcson elhangzottakra, melyek szerint amíg háború van, addig Ukrajna nem lehet NATO-tag.

Ennek tudatában Oroszországnak az az érdeke, hogy minél tovább elhúzódjon a háború.

Az idő tehát inkább az oroszoknak dolgozik - jegyezte meg.

A harcok kezdete óta mintegy 10 millió ember menekült el Ukrajnából. Demográfiai szempontól nagy probléma, hogy alig születik gyerek. Az ukrán társadalom már eddig is folyamatosan fogyott és öregedett, ez a folyamat most még jobban felgyorsult. Az ország az infrastruktúra megsemmisítése és az órási környezeti károk miatt borzasztó állapotban van.

„Ukrajnát szó szerint a nyugati segítség tartja életben, Moszkva ebből a szempontból ráér. Ám hozzá kell tenni, az idő Oroszországnak sem dolgozik. Nem annyira Ukrajna mint inkább Kína miatt" – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Oroszország ugyanis jelenleg minden erejével Ukrajnára koncentrál, miközben Kína már kiszorította Közép-Ázsiából, ami sokáig azon kevés terület egyike volt, melyet Moszkva meg tudott tartani befolyási övezetként.

„Jelen állás szerint az idő leginkább Kínának dolgozik.

A Nyugat Oroszországra figyel, Oroszország a Nyugatra, miközben Kína lassan igyekszik mindkettejük fölé nőni. Oroszországot már bedarálta, Moszkva már félig-meddig kínai vazallus” - fogalmazott Kaiser Ferenc.