Korai volt a hárompárti német kormánykoalíció öröme. Huszonnégy órával ezelőtt még biztosnak tűnt, hogy a Bundestag pénteken, a nyári parlamenti szünet előtti utolsó napon megszavazza a sokat vitatott fűtési törvénytervezetet, amely az elmúlt hónapokban nemcsak az ellenzék, hanem a lakosság heves ellenállásába ütközött. A Zöldek Pártja által kezdeményezett, a klímavédelem jegyében született reform ugyanis előirányozza, hogy 2024-től újonnan csak olyan fűtési rendszerek szerelhetők fel, amelyek legalább 65 százalékban megújuló energiaforrásokkal működnek. A karlsruhei szövetségi alkotmánbíróság azonban az utolsó pillanatban közbelépett.

Pedig a várhatóan magas költségek miatti heves tiltakozások nyomán az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció finomított a tervezeten. A kormány az indítvány vonzóbbá tétele érdekében a többi között jelentős költségtérítést ígért. Így bejelentette, hogy az új rendszerek felszereléséhez 30 ezer eurós "plafonig" 70 százalékos támogatást nyújt.

Az ellenzék – élén a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel – azonban ebbe sem nyugodott bele, hangoztatva, hogy a tervezet alapvető módosítására van szükség.

Ennek érdekében CDU egyik képviselője szerda este beadvánnyal fordult a karlsruhei szövetségi alkotmánybírósághoz.

Thomas Heilmann mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a nem állt rendelkezésre elegendő idő a tervezet alapos vitájára.

Az alkotmánybíróság sürgősségi eljárásban helyt adott a konzervatívok beadványának. A testület határozatában kimondta, hogy a parlament péntekre tervezett szavazását későbbre kell halasztani.

A karlsruhei bírák egyetlen szóval sem foglaltak állást a tervezet tartalmával kapcsolatban, sőt hangoztatták, hogy halasztó döntésük ellenére a reform a koalíció eredeti elképzeléseinek megfelelően a jövő év elejétől életbe léphet. Öt szavazattal kettő ellenében ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ilyen horderejű tervezet alapos vitája érdekében hosszabb időre van szükség. Felhívták a figyelmet arra is, hogy

a koalíciós tervezetet legalább tizennégy nappal az előirányzott szavazás előtt írásban el kellett volna juttatni a törvényhozás képviselőinek.

A beadványt előterjesztő konzervatív képviselő az alkotmánybírósági döntés nyomán a parlamentarizmus és a valódi klímavédelem győzelméről beszélt. Friedrich Merz, a CDU elnöke egyidejűleg úgy értékelte, hogy a karlsruhei testület döntése a kormánykoalíció súlyos vereségét jelenti.

Értesülések szerint a koalíció három pártjának vezetői sürgős konzultációkra ültek össze a történtek megvitatására.

Ami pedig a hogyan tovább kérdését illeti, szakértők szerint több opció is létezik. Az első az, hogy nem sokkal a nyári szünet kezdete után a parlament mindkét házát, mind a Bundestagot, mind a Bundesratot rendkívüli ütésre hívják össze. Ez azonban nemcsak nehézségekkel, hanem jelentős költségekkel is járna.

A második opció az lenne, hogy a tervezet a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon kerülne megvitatásra. Megfigyelők szerint azonban nem különösebben kedvező a koalíciós pártok számára az őszi tartományi, mindenekelőtt a bajorországi választások miatt. Várható ugyanis, hogy a vitatott törvénytervezet jelentős "politikai fegyvert" adhat mind a konzervatívok, mind a többi ellenzéki párt, így az AfD, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) kezébe.

A törvénytervezet sorsa így bizonytalan, de az alkotmánybírósági döntés ellenére egyáltalán nem kizárt, hogy az az eredeti terveknek megfelelőn jövő év elejétől életbe lép. Szakértők ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy a koalíció a "siker" érdekében további engedményeket tesz.