eur:
407.43
usd:
380.14
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor
Series of images to create a giff of the EU flag blowing in the wind and contorting with strong backlight
Nyitókép: Daniel Day/Getty Images

Gálik Zoltán: jogi kerülő lenne, de konszenzus kellene a migrációs kvóta ügyében

A magyar és a lengyel kormányfő vétója miatt nem született közös, migrációs határozat a hétvégi uniós csúcson. A tervezett megállapodásról, illetve az uniós csúcs más kérdéseiről a Corvinus Egyetem docense beszélt az InfoRádióban.

Gálik Zoltán emlékeztetett rá, hogy az unió már a 2015-2017 közötti migrációs válság idején be akart vezetni egy kvótarendszert, ám ezt akkor nem sikerült egyhangúlag megszavaztatni. Most pedig normál jogalkotási eljárás keretében szeretné ugyanezt bevezetni az EU.

Ennek a lényege – folytatta a szakértő – az, hogy a részt vevő országok befogadhatnak olyan menekülteket, akik az Európai Unióban már átestek a szükséges befogadó eljárásokon. Tehát nem illegális bevándorlókról lenne szó. Azok az országok, amelyek viszont egyáltalán nem akarnak menekülteket, vagy pénzzel segíthetnék a többieket, vagy különböző kötelezettségekkel járulhatnának hozzá a folyamathoz. "Végül is 25 ország elfogadta ezt az elképzelés, ám sem Magyarország, sem Lengyelország nem akar részt venni ebben. Így aztán nem is születhetett ebben a témában közös nyilatkozat" – ismertette a helyzetet Gálik Zoltán.

Ezzel kapcsolatban a Corvinus Egyetem docense elmondta, az unió jelenlegi jogrendszere úgy működik, hogy a döntést igénylő kérdésekben előbb az Európai Tanács fogalmazza meg a véleményét, majd a Miniszterek Tanácsa minősített többséggel hoz határozatot. Elvben tehát elég lenne, ha a tagállamok többsége támogatná a migrációs kvóta bevezetését, ám mivel ez egy nagyon fontos kérdés, mégis csak jobb lenne, ha konszenzust tudnának kialakítani ebben az ügyben is.

Gálik Zoltán megemlítette, hogy

az unió a jelenlegi munkaerőhiányt külföldiekkel szeretné megoldani.

Az EU-n kívüli országokból érkező munkavállalókra egyrészt közösen hozott szabályok vonatkoznak, másrészt az egyes tagállamok maguk is dönthetnek arról, hogy pontosan milyen feltételek mellett fogadnak külföldieket. Nemrég például Németország erősítette meg, hogy szeretne minél több szakképzett munkavállalót fogadni, és ezt a saját belső jogszabályaival is ösztönözni akarja.

A szakértő úgy vélte, hogy a migrációs kvótával kapcsolatos magyar, illetve lengyel vétó kicsit háttérbe szorította a brüsszeli tanácskozás többi fontos kérdését. Ezek között Gálik Zoltán az első helyen említette, hogy a csúcstalálkozón megerősítették az Ukrajna támogatása melletti uniós elkötelezettséget. "Az Európai Unió letette a voksát amellett, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát mind anyagilag, mind pedig katonailag" – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem docense. Ezzel összefüggésben döntöttek a tagországok védelmi ipari termelésének összehangolásáról, valamint a közös lőszer- és rakétabeszerzésről. Azért, hogy ezekhez legyen elegendő pénz, három és fél milliárd euróval megemelték az Európai Békekeret összegét.

A kétnapos csúcstalálkozón ugyancsak

fontos téma volt az, hogyan biztosítsák az unió gazdaságának hosszú távú versenyképességét.

Ennek érdekében elhatározták, hogy tovább mélyítik az országok közti gazdasági integrációt, összehangolják az iparpolitikákat és csökkentik az adminisztrációs terheket. Ezek mellett szó volt olyan érdekes témáról is, mint a mesterséges intelligenciák a szabályozása, amelyben – a világon elsőként – az Európai Unió fog nagyon határozott lépéseket tenni.

Gálik Zoltán azt is elmondta, hogy az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán kiemelten foglalkoztak a Kínához fűződő viszonnyal. Az EU ezt úgy határozta meg, hogy Kínát egyszerre tekinti partnernek és versenytársnak, illetve rendszerszintű riválisnak. Ugyanakkor az unió vezetői egyetértettek abban, hogy szorosabbra kell fűzni a Kínához fűződő sokrétű kapcsolataikat, bár nagyon kritikus álláspontra helyezkedtek Tajvant és a Dél-kínai-tengert illetően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Nincs megállás az Egyesült Államokban

Nincs megállás az Egyesült Államokban

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Mol ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedett, míg a Mol esett. Közben a nemzetközi hangulat vegyesen alakul, Európában estek a tőzsdék, az USA-ban azonban emelkedést láttunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×