eur:
411.32
usd:
392.61
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Series of images to create a giff of the EU flag blowing in the wind and contorting with strong backlight
Nyitókép: Daniel Day/Getty Images

Gálik Zoltán: jogi kerülő lenne, de konszenzus kellene a migrációs kvóta ügyében

A magyar és a lengyel kormányfő vétója miatt nem született közös, migrációs határozat a hétvégi uniós csúcson. A tervezett megállapodásról, illetve az uniós csúcs más kérdéseiről a Corvinus Egyetem docense beszélt az InfoRádióban.

Gálik Zoltán emlékeztetett rá, hogy az unió már a 2015-2017 közötti migrációs válság idején be akart vezetni egy kvótarendszert, ám ezt akkor nem sikerült egyhangúlag megszavaztatni. Most pedig normál jogalkotási eljárás keretében szeretné ugyanezt bevezetni az EU.

Ennek a lényege – folytatta a szakértő – az, hogy a részt vevő országok befogadhatnak olyan menekülteket, akik az Európai Unióban már átestek a szükséges befogadó eljárásokon. Tehát nem illegális bevándorlókról lenne szó. Azok az országok, amelyek viszont egyáltalán nem akarnak menekülteket, vagy pénzzel segíthetnék a többieket, vagy különböző kötelezettségekkel járulhatnának hozzá a folyamathoz. "Végül is 25 ország elfogadta ezt az elképzelés, ám sem Magyarország, sem Lengyelország nem akar részt venni ebben. Így aztán nem is születhetett ebben a témában közös nyilatkozat" – ismertette a helyzetet Gálik Zoltán.

Ezzel kapcsolatban a Corvinus Egyetem docense elmondta, az unió jelenlegi jogrendszere úgy működik, hogy a döntést igénylő kérdésekben előbb az Európai Tanács fogalmazza meg a véleményét, majd a Miniszterek Tanácsa minősített többséggel hoz határozatot. Elvben tehát elég lenne, ha a tagállamok többsége támogatná a migrációs kvóta bevezetését, ám mivel ez egy nagyon fontos kérdés, mégis csak jobb lenne, ha konszenzust tudnának kialakítani ebben az ügyben is.

Gálik Zoltán megemlítette, hogy

az unió a jelenlegi munkaerőhiányt külföldiekkel szeretné megoldani.

Az EU-n kívüli országokból érkező munkavállalókra egyrészt közösen hozott szabályok vonatkoznak, másrészt az egyes tagállamok maguk is dönthetnek arról, hogy pontosan milyen feltételek mellett fogadnak külföldieket. Nemrég például Németország erősítette meg, hogy szeretne minél több szakképzett munkavállalót fogadni, és ezt a saját belső jogszabályaival is ösztönözni akarja.

A szakértő úgy vélte, hogy a migrációs kvótával kapcsolatos magyar, illetve lengyel vétó kicsit háttérbe szorította a brüsszeli tanácskozás többi fontos kérdését. Ezek között Gálik Zoltán az első helyen említette, hogy a csúcstalálkozón megerősítették az Ukrajna támogatása melletti uniós elkötelezettséget. "Az Európai Unió letette a voksát amellett, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát mind anyagilag, mind pedig katonailag" – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem docense. Ezzel összefüggésben döntöttek a tagországok védelmi ipari termelésének összehangolásáról, valamint a közös lőszer- és rakétabeszerzésről. Azért, hogy ezekhez legyen elegendő pénz, három és fél milliárd euróval megemelték az Európai Békekeret összegét.

A kétnapos csúcstalálkozón ugyancsak

fontos téma volt az, hogyan biztosítsák az unió gazdaságának hosszú távú versenyképességét.

Ennek érdekében elhatározták, hogy tovább mélyítik az országok közti gazdasági integrációt, összehangolják az iparpolitikákat és csökkentik az adminisztrációs terheket. Ezek mellett szó volt olyan érdekes témáról is, mint a mesterséges intelligenciák a szabályozása, amelyben – a világon elsőként – az Európai Unió fog nagyon határozott lépéseket tenni.

Gálik Zoltán azt is elmondta, hogy az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán kiemelten foglalkoztak a Kínához fűződő viszonnyal. Az EU ezt úgy határozta meg, hogy Kínát egyszerre tekinti partnernek és versenytársnak, illetve rendszerszintű riválisnak. Ugyanakkor az unió vezetői egyetértettek abban, hogy szorosabbra kell fűzni a Kínához fűződő sokrétű kapcsolataikat, bár nagyon kritikus álláspontra helyezkedtek Tajvant és a Dél-kínai-tengert illetően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Az Nvidia számait emésztik a befektetők, mélyrepülésben a Google anyacége

Az Nvidia számait emésztik a befektetők, mélyrepülésben a Google anyacége

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×