Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az orosz hadsereg által a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatójának szervezett látogatáson készített képen a zaporizzsjai atomerőmű a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2023. március 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Ukrán közlés: alá van aknázva a zaporizzsjai atomerőmű

"Fennáll a veszélye, hogy robbanás vagy baleset következzen be a nukleáris létesítményben."

Az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét is, így fennáll a veszélye, hogy robbanás vagy baleset következzen be a nukleáris létesítményben - jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy keddi tévéműsorban.

"Sajnos a jelenlegi állás szerint egy bizonyos robbanás vagy baleset veszélye fennáll, mert a zaporizzsjai atomerőmű az orosz megszálló erők ideiglenes ellenőrzése alatt áll" - fogalmazott a hírszerzési vezető. Kifejtette, hogy egyrészt a kahovkai vízierőmű gátjának lerombolásával az oroszok már tönkretették a zaporizzsjai atomerőműben működő hűtők normál vízellátását. "Másodszor pedig, az erőmű a megszállók ellenőrzése alatt áll, ráadásul többszörösen aláaknázták a létesítményt, benne a hűtőrendszert is" - hívta fel a figyelmet. Budanov úgy vélte, ha felrobbantják a nukleáris létesítmény hűtőjét, annak nagy valószínűséggel komoly következményei lesznek.

A hírszerzés főnöke elmondta még, hogy lehallgattak egy rádióadást, amelyen

a kahovkai vízerőmű felrobbantása előtt fél órával az orosz katonák parancsot kaptak a létesítmény körüli terület elhagyására.

"Először is, ez egy mesterséges, ember okozta katasztrófa, terrorcselekmény és ökológiai pusztítás, amelyet az Oroszországi Föderáció szándékosan követett el. Sok tény közvetlenül mutatja, hogyan történt mindez. A legérdekesebb az, hogy fél órával a robbanás előtt rádióhálózaton keresztül elérték a kahovkai vízerőműnél tartózkodó orosz alakulatot, és azt mondták nekik, hogy nagyon gyorsan pakoljanak össze és hagyják el a területet. Ugyanakkor volt ott egy különleges megbízatású orosz fegyveres csoport is. És ezek után az történt, ami történt. Van még egy érdekes tény, az, hogy az orosz megszálló erők közelben tartózkodó összes egysége valójában nem tudta, hogy ezt a műveletet végrehajtják, és a történtek meglepték őket" - fejtette ki Budanov.

Natalija Szad, az Ukroboronprom ukrán állami hadiipari vállalat szóvivője arról számolt be, hogy sikeresen bevetettek egy ukrán gyártású, ezer kilométer hatótávolságú drónt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy fotót is posztolt a világhálón, amelyhez kisérő szövegként azt írta: "ezer kilométeres drónunk sikeres bevetése után". A fotó készítésének dátumát azonban nem közölte. A hírportál értesülései szerint május 3-án készült a fénykép, amikor az oroszországi krasznodari területen, nem messze a krími hídtól kigyulladt egy olajraktár.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×