Az amerikai külügyminiszter még Pekingben tárgyal, amikor Berlinbe érkezik a kínai miniszterelnök. Antony Blinkent fogadta Hszi Csin-ping kínai elnök is, Li Csiang kormányfő pedig Berlinben Frank-Walter Steinmeier német államfővel is találkozik.

Önmagában sokatmondónak tűnhet, hogy a németországi látogatás a kínai miniszterelnök első külföldi útja tavaly márciusi hivatalba lépése óta. Mint ahogy az is, hogy öt év után újítják fel a 2011-ben kezdődött, korábban rendszeres kétoldalú kormánykonzultációkat, nem is beszélve arról, hogy Li Csiang külön is tárgyal Olaf Scholz kancellárral, majd Steinmeier államfővel is.

A miniszterelnöki vizitnek különös jelentőséget ad az a tény, hogy a német kormány napokkal ezelőtt fogadta el az ország történetében első, Kínával kiemelt helyen foglalkozó nemzetbiztonsági stratégiáját Ebben megállapította, hogy

az ázsiai ország egyszerre "partner, versenytárs és rendszerszintű rivális".

A rendszerszintű rivalizálás és a gazdasági versengés elemei az utóbbi években kidomborodtak, de Kína így is nélkülözhetetlen partner a "legsürgetőbb globális kihívások" kezelésében – fogalmaztak a dokumentum szerzői.

Mindezt pedig a német kancellár azzal toldotta meg, hogy szerinte a Nyugat és Kína közötti kapcsolatokban a jövőben nem a távolodásra, hanem megfogalmazása szerint a kockázatok csökkentésére kell törekedni. Az elemzők szerint erre utal a biztonsági stratégiában hangoztatott "partner" kifejezés.

A Die Zeit című tekintélyes német hetilap idézte a kínai miniszterelnök előzetes nyilatkozatát, amelyet az ázsiai ország berlini nagykövetsége hozott nyilvánosságra. Ebben Li Csiang hangsúlyozta, hogy látogatásának célja "a barátság folytatása és az együttműködés elmélyítése".

A látogatás kapcsán ugyanakkor az ARD közszolgálati televízió által idézett elemzők úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi, a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló kormánykoalíció mindeddig jóval kritikusabban viszonyult Kínához, mint a korábbi Merkel-kormányzat. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy Angela Merkel kormányzati időszakához viszonyítva számos tényező változást okozott a kétoldalú kapcsolatokban, legyen szó akár a globális, akár a regionális biztonsági helyzetről, akár a német belpolitikai helyzetről. A két ország közötti bizalmatlanság olyan kérdéseket érint, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve Tajvan státuszának megítélése.

A pekingi kormányzati közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

a kínai fél a kölcsönös tisztelet jegyében kész a további együttműködés lehetőségeinek közös kiaknázására.

A kínai állásfoglalás utalt ugyan a különbségekre, illetve az eltérő nézetekre, de azt hangoztatta, hogy a stratégiai partneri kapcsolatokat ezek figyelembe vételével kell tartalmilag gazdagítani.

Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, és elsősorban a szociáldemokrata Scholz kancellár a híve a gazdasági kapcsolatok további erősítésének.

A keddi kormánykonzultáción német részről a kancellár mellett nyolc tárcavezető vesz részt. Olaf Scholz ezzel összefüggésben "rendkívül fontos munkatalálkozóról" beszélt. Erre megfelelő a a mostani időpont – hangoztatta a német kormány vezetője, aki szerint a kialakult világpolitikai helyzet különös jelentőséget ad a párbeszédnek. A megvitatandó fő témák között említette a klímaváltozás elleni harcot, illetve a gazdaság ezzel kapcsolatos átalakítását. De természetesen szóba kerül Oroszország Ukrajna elleni háborúja is – tette hozzá.