Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Atomrobbanás
Nyitókép: You Tube

Orosz atomfegyverek érkeztek Fehéroroszországba

Ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

"Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk" - fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek.

"A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak"

- tette hozzá a fehérorosz vezető.

Lukasenka elmondta, az atomfegyvereket "több napon keresztül" szállítják Fehéroroszország területére, és ha szükséges, országának megvannak a létesítményei és képességei ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is tárolni tudjon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken közölte, hogy Oroszország megtartja a Fehéroroszországba telepített taktikai atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, és csak azután kezdi leszállítani az orosz katonai eszközöket, hogy Minszk befejezte a különleges rakétatároló létesítmények előkészítését.

Az orosz államfő márciusban jelentette be: hozzájárult ahhoz, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsenek Fehéroroszországba, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket telepített az évtizedek során egy sor európai országba.

Washington bírálta Putyin döntését,

és közölte: nincs szándékában változtatni a stratégiai nukleáris fegyverek telepítési politikáján, és aláhúzta, nem látja semmi jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne.

Lukasenka a televíziós interjúban azt is kiemelte, hogy Fehéroroszország számos, atomfegyverek tárolására alkalmas létesítménnyel rendelkezik még a szovjet korszakból, és ezekből ötöt vagy hatot felújítottak.

A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben. Fehéroroszország három NATO-tagállammal, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×