Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Jakov Milatovic, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje (k) támogatói körében ünnepel a montenegrói elnökválasztás második fordulójának estéjén Podgoricában 2023. április 2-án. Az előzetes eredmények szerint Milatovic a szavazatok 60,1 százalékát szerezte meg, míg Milo Djukanovic hivatalban lévő köztársasági elnökre a szavazók 39,9 százaléka voksolt.
Nyitókép: MTI/EPA/Boris Pejovic

Németh Ferenc: az Európa Most! nyert Montenegróban, és komolyan is gondolja

A centrista Európa Most! mozgalom szerezte a legtöbb szavazatot a montenegrói előre hozott parlamenti választáson az előzetes kutatási eredmények szerint. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a párt az európai értékek felé és a Szerbiával való jobb kapcsolat ápolására törekszik.

Montenegróban a tavaly alapított centrista Európa Most! mozgalom szerezte a legtöbb voksot az előre hozott parlamenti választáson. A baloldali centrista párt az európai, nyugati értékek mellett kíván kiállni.

A párt két prominens listavezető tagja 2020-ban, az akkori kormányban gazdasági portfóliókat vezetett. "Akkor már látszott, hogy ők nagyon erős gazdasági fókuszú politizálást szeretnének meghonosítani Montenegróban" – mondta az InfoRádióban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Az előző kormányban a két politikus elfogadtatta az állampolgárok életszínvonalát jelentősen megnövelő gazdasági csomagot, és valószínűleg az állampolgárok emlékeznek erre a "jó cselekedetre", arra, hogy a reálbéreket, illetve a minimálbért emelték. A két politikust "megjutalmazták" az elnökválasztáson és a mostani előre hozott parlamenti választásokon. (A csaknem 30 évet elnöki pozícióban eltöltő Milo Djukanovicot sikerült a párt egyik képviselőjének legyőznie áprilisban.)

Most a második helyre szorult vissza a Szocialisták Demokratikus Pártja, amely 2020-ig folyamatosan a kormánykoalíció tagja volt.

Németh Ferenc szerint nehéz kérdés, hogy kik jöhetnek szóba a kabinet megalakításakor, ugyanis a párt a várttól jelentősen elmaradva, 24 mandátumot szerzett. Az első megnyilatkozások alapján úgy tűnik, nem szeretnének koalícióra lépni a Szocialisták Demokratikus Pártjával, illetve nagy fenntartásaik vannak a Demokratikus Montenegró és az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalommal kapcsolatban is. Ugyan utóbbi lenne politikai beállítottságban a legközelebb az Európa Most! mozgalomhoz, a választási kampányban a listavezető Dritan Abazovic "negatív kampányt folytatott" a mozgalom politikusai ellen, nincs elég bizalom a koalíciós tárgyalásokhoz.

A szakértő megjegyezte: nagyon sok lehetősége van még az Európa Most! pártnak arra, hogy koalíciós partnereket találjon, azt sem tartja kizártnak, hogy végül az URA-val kezdik el a koalíciós tárgyalásokat.

Változások, amiket az új párt hozhat

Az Európa Most! deklaráltan célja Montenegró európai uniós tagsága. 2027-2028 tájékán szeretne arra a szintre eljutni, hogy a teljes jogú tagságot elnyerjék. "Nyilván nagyon sok feladat vár a leendő kormánypártra e szempontból: a korrupció, a szervezett bűnözés visszaszorítása, az elsők között maga jogállamiság helyzetének a megerősítése is, hiszen ezek a kritériumok az Európai Unió számára is alapvető fontosságúak" – jelentette ki Németh Ferenc.

A fő kérdés, hogy milyen lesz a kapcsolat Szerbiával, Montenegró legnagyobb szomszédjával. "Valószínűleg az Európa Most! sokkal kiegyensúlyozottabb, konfliktusoktól mentesebb kapcsolatra kíván majd törekedni Szerbiával, ami a regionális együttműködés, illetve általában a regionális kapcsolatok szempontjából pozitív fejleményként értékelhető" – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A Balkánon zajló egyéb folyamatokról az alábbi beszégetésben hallhat részleteket:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×