Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Jakov Milatovic, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje (k) támogatói körében ünnepel a montenegrói elnökválasztás második fordulójának estéjén Podgoricában 2023. április 2-án. Az előzetes eredmények szerint Milatovic a szavazatok 60,1 százalékát szerezte meg, míg Milo Djukanovic hivatalban lévő köztársasági elnökre a szavazók 39,9 százaléka voksolt.
Nyitókép: MTI/EPA/Boris Pejovic

Németh Ferenc: az Európa Most! nyert Montenegróban, és komolyan is gondolja

A centrista Európa Most! mozgalom szerezte a legtöbb szavazatot a montenegrói előre hozott parlamenti választáson az előzetes kutatási eredmények szerint. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a párt az európai értékek felé és a Szerbiával való jobb kapcsolat ápolására törekszik.

Montenegróban a tavaly alapított centrista Európa Most! mozgalom szerezte a legtöbb voksot az előre hozott parlamenti választáson. A baloldali centrista párt az európai, nyugati értékek mellett kíván kiállni.

A párt két prominens listavezető tagja 2020-ban, az akkori kormányban gazdasági portfóliókat vezetett. "Akkor már látszott, hogy ők nagyon erős gazdasági fókuszú politizálást szeretnének meghonosítani Montenegróban" – mondta az InfoRádióban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Az előző kormányban a két politikus elfogadtatta az állampolgárok életszínvonalát jelentősen megnövelő gazdasági csomagot, és valószínűleg az állampolgárok emlékeznek erre a "jó cselekedetre", arra, hogy a reálbéreket, illetve a minimálbért emelték. A két politikust "megjutalmazták" az elnökválasztáson és a mostani előre hozott parlamenti választásokon. (A csaknem 30 évet elnöki pozícióban eltöltő Milo Djukanovicot sikerült a párt egyik képviselőjének legyőznie áprilisban.)

Most a második helyre szorult vissza a Szocialisták Demokratikus Pártja, amely 2020-ig folyamatosan a kormánykoalíció tagja volt.

Németh Ferenc szerint nehéz kérdés, hogy kik jöhetnek szóba a kabinet megalakításakor, ugyanis a párt a várttól jelentősen elmaradva, 24 mandátumot szerzett. Az első megnyilatkozások alapján úgy tűnik, nem szeretnének koalícióra lépni a Szocialisták Demokratikus Pártjával, illetve nagy fenntartásaik vannak a Demokratikus Montenegró és az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalommal kapcsolatban is. Ugyan utóbbi lenne politikai beállítottságban a legközelebb az Európa Most! mozgalomhoz, a választási kampányban a listavezető Dritan Abazovic "negatív kampányt folytatott" a mozgalom politikusai ellen, nincs elég bizalom a koalíciós tárgyalásokhoz.

A szakértő megjegyezte: nagyon sok lehetősége van még az Európa Most! pártnak arra, hogy koalíciós partnereket találjon, azt sem tartja kizártnak, hogy végül az URA-val kezdik el a koalíciós tárgyalásokat.

Változások, amiket az új párt hozhat

Az Európa Most! deklaráltan célja Montenegró európai uniós tagsága. 2027-2028 tájékán szeretne arra a szintre eljutni, hogy a teljes jogú tagságot elnyerjék. "Nyilván nagyon sok feladat vár a leendő kormánypártra e szempontból: a korrupció, a szervezett bűnözés visszaszorítása, az elsők között maga jogállamiság helyzetének a megerősítése is, hiszen ezek a kritériumok az Európai Unió számára is alapvető fontosságúak" – jelentette ki Németh Ferenc.

A fő kérdés, hogy milyen lesz a kapcsolat Szerbiával, Montenegró legnagyobb szomszédjával. "Valószínűleg az Európa Most! sokkal kiegyensúlyozottabb, konfliktusoktól mentesebb kapcsolatra kíván majd törekedni Szerbiával, ami a regionális együttműködés, illetve általában a regionális kapcsolatok szempontjából pozitív fejleményként értékelhető" – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A Balkánon zajló egyéb folyamatokról az alábbi beszégetésben hallhat részleteket:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×