eur:
389.91
usd:
362.03
bux:
68420.15
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Maia Sandu moldovai elnök sajtóértekezlete a chisinaui elnöki palotában 2023. február 13-án. Sandu szerint Oroszország diverzánsokkal meg akarja buktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Döntés született Moldovában a FÁK-ból való kilépés ügyében

Igor Grosu moldovai parlamenti elnök bejelentette: kezdeményezi az ország kilépését a Független Államok Közössége (FÁK) Parlamenti Közgyűléséből.

"Döntést hoztam arról, hogy kezdeményezem Moldova kilépését a FÁK Parlamenti Közgyűléséről szóló megállapodásból" - mondta Grosu sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a FÁK struktúrái "haszontalanok" az ország számára. Elmondása szerint a döntést az állampolgárokkal, a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) képviselőivel és Maia Sandu államfővel folytatott konzultációt követően hozták meg.

A parlament állandó elnökségének következő ülésén Grosu

azt fogja javasolni, a képviselők forduljanak a köztársaság miniszterelnökéhez, Dorin Receanhoz azzal a kéréssel, hogy készítsen elő törvényjavaslatot a parlamentközi egyezmény felmondásáról.

A törvényhozó testületet az Európa-barát PAS irányítja, amelynek Grosu az elnöke. Grosu Oroszország ukrajnai akcióit "törvénytelennek", Moszkva Chisinauval szembeni politikáját pedig "barátságtalannak" nevezte .

Moldova FÁK-kal szembeni viszonya azután kezdett megváltozni, hogy a 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu győzött, aki soha nem vett részt a szervezet egyetlen csúcstalálkozóján sem. Idén még keményebb lett a retorika, miután Nicolae Popescu külügyminiszter bejelentette, hogy megkezdi a társulás keretében aláírt számos megállapodás felmondását.

Ezt az ellenzék élesen bírálta. Igor Dodon volt moldovai elnök úgy véli, hogy az ország nem maradhat fenn a FÁK-kal, az Eurázsiai Gazdasági Unióval és Oroszországgal való szoros együttműködés nélkül. Rámutatott, hogy a jelenlegi kormánynak ez a politikája az elmúlt évek legsúlyosabb válságába sodorta az országot, mivel a moldovai agrártermékek exportőrei elvesztették piacaikat, az Oroszországtól vásárolt gáz és más energiahordozók ára pedig többszörösére emelkedett.

Dodon szerint ezt az irányvonalat külföldi körök nyomására és az ország érdekeivel szemben folytatják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×