eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Maia Sandu moldovai elnök sajtóértekezlete a chisinaui elnöki palotában 2023. február 13-án. Sandu szerint Oroszország diverzánsokkal meg akarja buktatni Moldova kormányát, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Döntés született Moldovában a FÁK-ból való kilépés ügyében

Igor Grosu moldovai parlamenti elnök bejelentette: kezdeményezi az ország kilépését a Független Államok Közössége (FÁK) Parlamenti Közgyűléséből.

"Döntést hoztam arról, hogy kezdeményezem Moldova kilépését a FÁK Parlamenti Közgyűléséről szóló megállapodásból" - mondta Grosu sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a FÁK struktúrái "haszontalanok" az ország számára. Elmondása szerint a döntést az állampolgárokkal, a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) képviselőivel és Maia Sandu államfővel folytatott konzultációt követően hozták meg.

A parlament állandó elnökségének következő ülésén Grosu

azt fogja javasolni, a képviselők forduljanak a köztársaság miniszterelnökéhez, Dorin Receanhoz azzal a kéréssel, hogy készítsen elő törvényjavaslatot a parlamentközi egyezmény felmondásáról.

A törvényhozó testületet az Európa-barát PAS irányítja, amelynek Grosu az elnöke. Grosu Oroszország ukrajnai akcióit "törvénytelennek", Moszkva Chisinauval szembeni politikáját pedig "barátságtalannak" nevezte .

Moldova FÁK-kal szembeni viszonya azután kezdett megváltozni, hogy a 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu győzött, aki soha nem vett részt a szervezet egyetlen csúcstalálkozóján sem. Idén még keményebb lett a retorika, miután Nicolae Popescu külügyminiszter bejelentette, hogy megkezdi a társulás keretében aláírt számos megállapodás felmondását.

Ezt az ellenzék élesen bírálta. Igor Dodon volt moldovai elnök úgy véli, hogy az ország nem maradhat fenn a FÁK-kal, az Eurázsiai Gazdasági Unióval és Oroszországgal való szoros együttműködés nélkül. Rámutatott, hogy a jelenlegi kormánynak ez a politikája az elmúlt évek legsúlyosabb válságába sodorta az országot, mivel a moldovai agrártermékek exportőrei elvesztették piacaikat, az Oroszországtól vásárolt gáz és más energiahordozók ára pedig többszörösére emelkedett.

Dodon szerint ezt az irányvonalat külföldi körök nyomására és az ország érdekeivel szemben folytatják.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×