Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
319.96
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A szíriai elnöki hivatal által közreadott képen Bassár el-Aszad szíriai elnök televíziós üzenetet intéz a nemzethez Damaszkuszban 2021. május 28-án, miután újraválasztották a két nappal korábbi elnökválasztáson. Az ellenzék és a szíriai kurdok egyaránt elutasították az általuk jogszerűtlennek tartott választást.
Nyitókép: MTI/EPA/Síriai elnöki hivatal

Megy a mozgolódás, az Arab Liga visszavette Szíriát

Damaszkusz szerint az előttük álló kihívások tükrében indokolt is az együttműködés, valamint a kölcsönös tisztelet.

Az Arab Liga külügyminiszterei határozatot fogadtak el Szíria újrafelvételéről - közölte vasárnap Gamal Rosdi, a szervezet főtitkárának szóvivője. A döntést az Arab Liga kairói székhelyén, a pánarab szervezet zárt ajtók mögött tartott külügyminiszteri tanácskozásán fogadták el.

A 22 tagállam közül 13-nak a képviselői voltak jelen a vasárnapi találkozón, a határozatot egyhangúlag fogadták el.

  • Az Arab Liga 2011-ben függesztette fel Szíria tagságát, miután Bassár el-Aszad elnök erőszakkal válaszolt az országban kirobbant tiltakozásokra, aminek következtében a konfliktus polgárháborúvá fajult.
  • Az évek óta tartó bojkott után az arab országok az utóbbi időben hajlandóságot mutattak arra, hogy közelebb kerüljenek Damaszkuszhoz, különösen a február eleji szíriai földrengés után.

Főképpen Omán és az Egyesült Arab Emírségek szorgalmazta Szíria tagságának helyreállítását, bár akadtak olyanok is, köztük Katar, amelyek elutasítják a kapcsolatok teljes körű normalizálását, legalábbis amíg a polgárháború le nem zárul egy politikai megállapodással.

Egyes tagállamok feltételekhez akarták kötni Szíria teljes jogú visszafogadását. Jordánia külügyminisztere a múlt héten arról beszélt, hogy Szíria visszavétele a szervezetbe csak "egy nagyon hosszú, nehéz és kihívásokkal teli folyamat" kezdete.

A határozat értelmében Jordánia, Szaúd-Arábia, Irak, Libanon, Egyiptom és az Arab Liga főtitkára egy miniszteri szintű összekötő csoportot fog létrehozni a damaszkuszi kormánnyal való kapcsolattartásra, és "lépésről lépésre" fog megoldásokat keresni a szíriai válságra. A gyakorlati intézkedések között a dokumentum egyebek között a segélyszállítmányok lebonyolításának megkönnyítését célzó erőfeszítéseket említette.

Ahmed Abul Geit, az Arab Liga főtitkára nem sokkal később újságírói kérdésre válaszolva bejelentette, hogy Aszad elnök részt vehet az Arab Liga május 19-i rijádi csúcstalálkozóján.

"Amennyiben óhajtja (részt vehet), mert Szíria ma estétől kezdve az Arab Liga teljes jogú tagja, és holnap reggeltől helyet foglalhat bármely székben" - fogalmazott az Arab Liga főtitkára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

Szíria visszatérése nem jelenti a válság végét, inkább az arab országok hozzájárulását a rendezéshez. Egy előzetes lépés, a szíriai rendezés arab ütemtervének része

- tette hozzá.

Geit kiemelte azt is, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása az egyes tagországok szuverén joga.

A szíriai külügyminisztérium az Arab Liga döntését követően közzétett állásfoglalásában az arab országok kölcsönös tiszteletére szólított fel, illetve az együttműködés és párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet az előttük álló kihívások tükrében.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×