Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Facebook/ BER - Berlin Brandenburg Airport/ Ekaterina Zershchikova

Zökkenőkkel indult a német országbérlet

Olaf Scholz kancellár csaknem másfél éve tartó hivatali ideje egyik legnagyobb sikerének nevezte. Május első napján startolt az úgynevezett Deutschlandticket, azaz a havi 49 eurót kóstáló, az általános drágulást némeileg ellensúlyozni hivatott kedvezményes utazás a helyi és térségi közösségi közlekedésben, beleértve – másodosztályon – vasutat is.

Az első hírek szerint a kereslet óriási a bérlet iránt, noha az indulás zökkenőkkel igen csak telített volt. Beszámolók szerint a pályaudvarokon, illetve metróállomásokon a jegyautomaták előtt hosszú sorok kígyóztak. Több helyütt a szükséges digitális rendszerek mondtak csődöt, ugyanakkor az utazóknak is nagy nehézséget okozott a vásárláshoz előírt applikációk letöltése.

Mindez annak ellenére történt, hogy az illetékes hatóságok a bérlet bevezetésének időpontját már hónapokkal ezelőtt rögzítették.

A jegypénztáraknál kígyózó hosszú sorok mellett, a bérlet vásárlása az első két nap online sem volt zökkenőmentes.

A Deutsche Bahn elismerte, hogy a szerverek nem bírják a nagy rohamot. "Jelenleg túl sok felhasználó használja egyszerre foglalási rendszerünket" – hangzott a hivatalos magyarázat, amely szerint a rendkívüli kereslet miatt késések is előfordultak.

A vasút mellett több más közlekedési társaság is árulja a bérletet, amely a tavaly nyáron három hónapon keresztül nagy sikerrel kipróbált havi kilenc eurós bérlet utóda. Ugyanakkor a 49 euró is komoly megtakarítást jelent az utasoknak, különös tekintettel arra, hogy Berlinben például az egy hónapos bérlet mostanáig 86 euróba került.

A kedvezmény viszont súlyos bevételkiesést jelent a közlekedési vállalatoknak. A létrejött megállapodás szerint a veszteség ellensúlyozása érdekében a kormány és a tartományok együttvéve – fele-fele arányban – évente hárommilliárd euróval segítik ki a cégeket.

A kezdeti zökkenők aligha szegik az utasok kedvét. Ezt támasztja alá, hogy a Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége szerint már több mint hárommillióan vásárolták meg az új bérletet. Köztük 750 ezer olyan személy, aki korábban nem rendelkezett semmifajta helyi bérlettel. Nem véletlen, hogy a Deutsche Bahn szóvivője

a szerverproblémák ellenére az új jegy indulását óriási sikernek nevezte.

A szóvivő szerint a rendkívüli keresletre utal, hogy a vasút részesedése az első hónapra eladott bérletekből csaknem ötven százalékos volt.

A hatóságok, illetve a közlekedési vállalatok ugyanakkor a "kuncsaftok" panaszait is komolyan veszik. Volker Wissing közlekedési miniszter elismerte, hogy azok jogosak, egyben a digitalizáció hiányosságait mutatják.

A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége és a Deutsche Bahn a jövőt illetően arra számít, hogy a jövőben mintegy 17 millióan vásárolják meg a bérletet.

Az első két nap még egyik közlekedési eszközön sem volt túlzsúfoltság.

A kereslet azonban a várakozások szerint napról napról növekedni fog.

Az országos bérlet bevezetésének célja az általános drágulás ellensúlyozása mellett a klímavédelem erősítése volt, hogy az emberek az autó helyett a tömegközlekedési eszközökre váltsanak. Az utóbbival kapcsolatban azonban egyelőre megoszlanak a szakérői vélemények.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a Deustchlandticket a klímavédelem szempontjából csak a kezdetet jelentheti, és nem utolsósorban a tömegközlekedési eszközökkel kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésére van szükség.

A Német Környezet- és Természetvédelmi Szövetség szakértője szerint hosszabb időre van szükség annak megállapítására, hogy az autóról a tömegközlekedési eszközökre való áttérés milyen mértékben járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×