Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Németországban már elkezdődött a török elnökválasztás

Alig több mint két hét van hátra a május 14-i törökországi elnök- és parlamenti választásig, világszerte mintegy hárommillió török állampolgár azonban már mostantól leadja szavazatát. Németországban, ahol a legnagyobb számú külföldi török közösség él, megnyíltak a szavazóhelységek, és másfél millióan nyilváníthatnak véleményt.

Az elnökjelölti verseny kétesélyes a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdogan és legfőbb kihívója, Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke között.

A párharcot az elmúlt időszak törökországi gazdasági és politikai fejleményei tették élesebbe, mindenekelőtt a rendkívüli infláció rontja Erdogan esélyeit. A bizonytalanságot fokozzák a hivatalban lévő államfő egészségi problémái, amelyekre most derült fény, miután rosszul lett egy élő tévéinterjú közben. A hivatalos magyarázat mindössze az volt, hogy Erdogan sűrű kampányprogramot folytat, továbbá gyomor-, illetve bélhurut gyötri, és rövid pihenésre szorul.

Újraválasztása függhet a másfél millió, Németországban élő török állampolgártól is, akik 16 választási helyiségben adhatják le voksukat május 9-ig.

Az ARD német közszolgálati televízió emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt, a legutóbbi választások idején több török politikus a nagyszámú török nemzetiségű kisebbség megnyerése érdekében Németországban is kampányt folytatott. Ezek a kampányok meglehetősen durvák és uszítók voltak, olyannyira, hogy német politikai körökben is visszatetszést keltettek.

Az esetleges konfliktusok elkerülésére figyelmeztetett ezúttal Marco Buschmann igazságügyi miniszter. A miniszter emlékeztetett a török politikusok korábbi, a választások előtti németországi uszító beszédeire, amelyek során szóba kerül a politikai ellenfél "megsemmisítése" is. "Ez elfogadhatatlan a mi szabványaink szerint" – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy semmi fajta engedély nélküli fellépésre nem kerülhet sor.

Német értékelések szerint Erdogan egyáltalán nem mehet biztosra újraválasztását illetően. A felmérések szerint az elnöki tisztségért fej-fej melletti harc várható közte és kihívója, a hat ellenzéki párt által alkotott szövetség közös jelöltje, Kemal Kilicdaroglu között.

A ZDF által végzett felmérések szerint

a németországi török közösség megosztott.

Korábban a legtöbben Erdoganra, illetve pártjára, az AKP-re szavaztak. 2018-ban a török szavazók mintegy 60 százaléka voksolt így, sőt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt. Mostanra azonban a németországi törökök körében is erősen érezhető az Erdogannal szembeni ellenszél. Ennek fő okai a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés, a magas törökországi infláció és a továbbra is bukdácsoló török gazdaság.

Német kormánypolitikusok – egyetlen kivétellel – nem nyilatkoztak a török választások esélyeit illetően. Az egyetlen kivételt a török származású, zöld párti mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir jelentette. A politikus szerint ha Erdogan vereséget szenved a választásokon, az megnyitja az utat a demokráciához való visszatéréshez.

Az RND hírszolgálatnak nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy Erdogan húsz éve tartó kormányfői, illetve elnöki ciklusának folyatása bizonytalanabb, mint valaha. A politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az esetleges választási manipulációk, illetve csalások miatt.

"Nem alaptalanok a félelmek, hogy a választásokat elcsalják,

illetve amiatt, hogy Erdogan nem hajlandó lemondani" – vélekedett.

A törökországi elnök-, illetve parlamenti választás immár Ausztriában is zajlik, ahol mintegy 100 ezer török állampolgár járulhat az urnák elé. Összesen hat városban voksolhatnak: Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban és Bregenzben.

A legutóbbi török választásokon az ausztriai törökök körében Erdogan fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 72,3 százalékát szerezve meg.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×