A zöld párti gazdasági miniszter március elején állt elő azzal a tervezetével, amely 2024-től előirányozta az új gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Robert Habeck terve óriási felzúdulást váltott ki, és a hárompárti kormánykoalíciót is megosztotta. A kedélyek a beígért kormányzati ösztönzőknek köszönhetően azóta némelyest lecsillapodtak, és ez vezetett ahhoz, hogy a tervezetet a kormány is jóváhagyta, az életbe lépéséhez azonban a parlament szentesítésére van szükség.

A jogszabály szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

Hivatalos megfogalmazás szerint a kormány jóváhagyta az épületenergetikai törvény módosítását, ami ténylegesen fűtési rendszerek megújuló energiaforrásokra való átállását irányozza elő. Eszerint jövő évtől minden újonnan kiépített fűtési rendszert legalább 65 százalékban megújuló energiával kell üzemeltetni. Előirányozza ugyanakkor azt is, hogy a fűtéssel kapcsolatos korlátozásokat nagyarányú és több lépcsős szociálpolitikai támogató intézkedéseknek kell kísérniük, amíg a hőszivattyúk lényegesen drágábbak, mint a gázfűtés.

A törvénymódosítást Robert Habeck gazdasági miniszter és Kalara Geywitz építésügyi miniszter ismertette. A két miniszter szerint a tervezet egy kétrészes finanszírozási koncepciót tartalmaz, ez egy alapfinanszírozásból és különböző fokozatú bónuszfinanszírozásból áll. Az alaptámogatásban minden állampolgár részesül saját tulajdonú lakásában, ha régi fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerét klímabarát rendszerre cseréli.

A támogatás mértéke egységesen 30 százalék.

Az alaptámogatáson felül különböző fokozatú "klímabónuszok" is léteznek. Így a többi között ilyen bónuszban részesülnek azok a tulajdonosok, akik nem kötelesek kicserélni fűtési rendszerüket, de ezt mégis megteszik.

A szociáldemokratákból, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció hivatalba lépésekor a klímavédelem jegyében elhatározott korlátozást eredetileg 2025-től tervezte bevezetni, a gazdasági miniszter – aki egyben alkancellár is – azonban megtorpedózta ezt.

A szabad demokraták kezdetben azon az állásponton voltak, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás nem vezethet az emberek felelőtlen kizsákmányolásához, később azonban fogcsikorgatva feladták szembenállásukat. Christian Lindner pártelnök ugyanakkor kételyeit fejezte ki a terv finanszírozásával kapcsolatban, és hangoztatta, hogy ezek eloszlatásához a Bundestag támogatását kéri.

A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár kezdettől fogva Habeck terve mellett volt.

A meglévő fűtési rendszereket a törvény nem érinti, noha

Németországban a fűtési rendszerek 75 százaléka még mindig földgázzal és olajjal működik.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség élesen bírálta a kormány által elfogadott törvénytervezetet. A szövetség parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint óriási terheket ró a lakástulajdonosokra, illetve bérlőkre.

A Bundestag kisebb módosításokkal minden bizonnyal jóváhagyja a koalíciós kormány előirányzatát, amely ugyanakkor korábbi értesülések szerint aligha a végállomás. A Scholz vezette kormánykoalíció hivatalba lépésekor abban állapodott meg, hogy legkésőbb 2044. december 31-ig még engedélyezni kell a beépített fűtési rendszerek fosszilis tüzelőanyaggal történű működését. A közelmúltban ugyanakkor kiszivárgott, hogy az alkancellár és gazdasági miniszter ezt tíz évvel előbbre kívánja hozni, és amellett van, hogy

2035-től elrendeljék a fosszilis alapú gázfűtés teljes tilalmát Németországban.

Habeck terve ellen a leghevesebben ismét a szabad demokrata FDP tiltakozott, a többi között az hangoztatva, hogy ez milliárdos költségeket okozna mindazoknak, akik gázzal fűtenek.