Belpolitikai vihart kavart a zöld párti gazdasági miniszter és alkancellár március elején azzal a tervezetével, amely már 2024-től bevezetné a gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Derült égből villámcsapásként szivárgott ki Robert Habeck terve, hogy mindezzel nem várnak a koalíciós megállapodásban eredetileg előirányzott időpontig, azaz 2025-ig, hanem már egy évvel előbbre hozzák. A kedélyek azóta a beígért kormányzati ösztönzőknek köszönhetően némileg lecsillapodtak, egészen mostanáig.

A márciusi terv szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek újonnan történő beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtőberendezést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

A tiltakozások enyhítése érdekében a gazdasági miniszter jelentős állami támogatást helyezett kilátásba. Habeck szerint a fűtéssel kapcsolatos terveket nagyarányú szociálpolitikai támogató intézkedéseknek kell kísérniük, amíg a hőszivattyúk lényegesen drágábbak, mint a gázfűtés.

A miniszter leszögezte azt is, hogy a meglévő fűtési rendszereket a tervezet nem érinti, noha Németországban a fűtési rendszerek 75 százaléka még mindig földgázzal és olajjal működik. Ugyanakkor a klímavédelmi célokra utalva már már márciusban azt hangoztatta, hogy ez nem maradhat így, az ezzel kapcsolatos vitát most kell lefolytatni.

A Bild című lap információi szerint Habeck valójában már akkor dédelgette azt a tervet, hogy

2035-től elrendeljék a fosszilis alapú gázfűtés teljes tilalmát Németországban.

A kiszivárgott értesülés kapcsán a tilalom legfőbb ellenzőjének számító legkisebb koalíciós partner, szabad demokrata FDP azonnal tiltakozott. A liberális párt szerint a Zöldek egy olyan "rejtett záradékot" csempésztek be a fűtési törvénybe, amely a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereket a korábban közösen elhatározott 2045 helyett már 2035-től fokozatosan megszünteti.

A koalíciós pártok között kezdettől fogva vita volt a beépített gáz- és olajfűtési rendszerek betiltásának időzítéséről. Az első tervezet arról szólt, hogy a rendszerek üzemeltetésének betiltására azok "élettartamától" függően kerül majd sor. Az FDP ez ellen határozottan tiltakozott, és ennek nyomán a Zöldek "meghátráltak". Megállapodás született arról is, hogy legkésőbb 2044. december 31-ig engedélyezni kell a beépített fűtési rendszerek fosszilis tüzelőanyaggal történű működését. Ezt követően szivárgott ki az az értesülés, amely szerint

az alkancellár-gazdasági miniszter ezt tíz évvel kívánja előbbre hozni.

A Bild értesülése kapcsán az FDP ismét tiltakozott. A párt energiapolitikai szóvivője szerint Habeck "kusza szabályozás" mögé rejti a fűtéscsere kötelezettségét minden háztartásban 2035-ig. A szóvivő szerint ez milliárdos költségeket okozna mindazoknak, akik gázzal fűtenek.

"A megújuló energiákra való átállás nem vezethet az emberek felelőtlen kizsákmányolásához" – hangoztatta az FDP. A lap értesülését hivatalosan nem erősítették meg, így a többi között a legnagyobb koalíciós párt, az SPD sem foglalt állást. Az új gáz- és olajfűtési rendszerek beépítési tilalmának egy évvel történő előbbre hozatalát Olaf Scholz kancellár ugyanakkor közvetett támogatásáról biztosította.