Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult, Németországot különösen sújtó energiaválság miatt az erőművek bezárását Olaf Scholz kancellár döntése alapján április 15-re halasztották. A Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, az Alsó-Szászországban működő Emsland és a a bajorországi Isar 2 erőmű ezzel bontásra ítéltetett.

A múlt hét végén a helyszínen búcsúzott az Isar 2 erőműtől Markus Söder bajor miniszterelnök. A kisebbik konzervatív ellenzéki párt, a CSU elnöke az erőmű bezárását óriási hibának, egyben bűnnek nevezte, és mindenekelőtt az atomenergiáról való lemondás élharcosát, a Zöldek Pártját vádolta a történtekért. Ennek ellenére az általa vezetett tartomány tiszteletben tartja a kormány döntését, és ennek megfelelően cselekszik – fogalmazott a CSU elnöke, aki azt is hozzátette, hogy az atomenergiáról való lemondás jelen pillanatban "visszafordíthatatlan".

Alig több mint huszonnégy órával később a bajor politikus azonban meggondolta magát. A Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva Söder a "visszafordíthatatlanságot" már egyetlen szóval sem említette, és hangsúlyozta, hogy az általa vezetett tartomány tovább kívánja működtetni az Isar 2-t.

A CSU elnöke felszólította a kormányt, hogy teremtsék meg az ehhez szükséges jogi feltételeket, ami biztosítaná egyben azt is, hogy

az erőmű tartományi hatáskörben, de egyben állami felelősséggel működhetne tovább.

A bajor kormányfő nyilatkozata nagy felháborodást keltett.

A parlamenti pártok a nagyobbik konzervatív párt, a CDU és a radikális jobboldali AfD kivételével élesen bírálták Södert, köztük az erőművek bezárását április 15-ig hevesen ellenző legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP is.

"Lehangoló, hogy egy tartományi miniszterelnök ennyire hanyagul figyelmen kívül hagyja az alkotmányos rendelkezéseket és a nukleáris biztonság kérdéseit" – hangoztatta a zöld párti szövetségi környezetvédelmi miniszter. Steffi Lehmke utalt arra, hogy az atomenergiával kapcsolatos minden felelősség a szövetségi kormányt terheli, ezért a tartományok csakis a központi kormány engedélyével ellenőrizhetik az erőműveket.

Ezért a reaktor esetleges újbóli működtetéséhez központi jóváhagyás kellene – hangoztatta a miniszter, aki a bajor kormányfő követelését – az idei bajor tartományi választásokra utalva – választáspolitikai manővernek minősítette.

Hasonlóan nyilatkozott az FDP alelnöke, Johannes Vogel is, aki szerint

Söder úgy váltogatja nézeteit, mint más az alsónadrágját.

A legnagyobb kormánypárt, az SPD parlamenti frakciójának vezető politikusa arra emlékeztetett, hogy a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után Söder azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha az Angela Merkel vezette akkori kormánykoalíció ragaszkodik az atomenergiához.

Egyedül a nagyobbik konzervatív párt, a CDU támogatta Söder kezdeményezését. Jens Spahn, a CDU parlamenti frakciójának alelnöke Twitter-üzenetében azt hangoztatta, hogy most pragmatikus megoldásokra van szükség.

Ha Bajorország hajlandó vállalni a politikai és technikai felelősséget az erőmű további működtetésért, a szövetségi kormánynak ezt lehetővé kell tennie – hangsúlyozta a politikus.