Infostart.hu
eur:
385.05
usd:
328.69
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Újabb fordulat a német atomerőművek végleges bezárása ügyében

Olaf Scholz az év elején hatalmi szóval igyekezett lezárni a német kormánykaoílciót erősen megosztó vitát. A szociáldemokrata kancellár kimondta, hogy áprllis 15-én Németországban végleg búcsút mondanak az atomenergiának, de a legkisebb koalíciós partner most ez ellen is fellázadt.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítja mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolja.

Az ukrajnai orosz háború nyomán kialakult, az orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta a történelmet. Mindenekelőtt az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mellett tekintélyes szakértők is sürgették a még működésben lévő három német atomerőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – 2022 végére tervezett végleges leállításának elhalasztását.

A követelők táborához csatlakozott a kormánykoalíciós szabad demokrata FDP is, olyannyira, hogy a kis liberális párt is a hosszabb távra szóló halasztás mellett foglalt állást. Az ukrajnai orosz háború nyomán azonban a koalíción belül olyan, még a Zöldek Pártja által is elfogadott kompromisszum született, hogy a három erőmű működését április közepéig meghosszabbítják.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár ugyanakkor kimondta, hogy április 15-től, azaz jövő szombattól vége az "atomkorszaknak" az országban.

Az FDP azonban most ismét azt jelezte, hogy nem hajlandó belenyugodni a kancellári döntésbe sem.

A t-online német hírportálnak nyilatkozva Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára hangsúlyozta, hogy pártja szerint szükség van az atomerőművek további működésére. A három erőmű végleges bezárása a liberális politikus szerint megengedhetetlen stratégiai hiba a továbbra is feszült energiapolitikai helyzetben.

"Németország a tervezett bezárással sajnálatos módon elmulasztja annak esélyét, hogy nagyobb ráfordítás nélkül biztosítsa a hatékonyabb klímavédelmet, és elősegítse az alacsonyabb energiaárakat" – fogalmazott az FDP magas rangú vezetője. Pártja kitart az erőművek működésének hosszabb távra szóló meghosszabbítása mellett – hangsúlyozta a főtitkár.

A kancellár egyelőre nem nyilatkozott az újabb követeléssel kapcsolatban.

Steffi Lehmke zöldpárti környezetvédelmi miniszter néhány nappal korábban kizárta annak lehetőégét, hogy tovább hosszabbítsák az atomerőművek működését. A miniszter szerint erről akkor sem lehet szó, ha akár az ellenék, akár a koalíciós partner FDP továbbra is ezt követeli.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×