Infostart.hu
eur:
355.31
usd:
301.82
bux:
135481.92
2026. május 7. csütörtök Gizella
PHOTO DATE: March 29, 2023. LOCATION: Bldg. 8, Room 183 - Photo Studio. SUBJECT: Official crew portrait for Artemis II, from left: NASA Astronauts Christina Koch, Victor Glover, Reid Wiseman, Canadian Space Agency Astronaut Jeremy Hansen. PHOTOGRAPHER: Josh Valcarcel
Nyitókép: NASA

Négy űrhajóssal készítik elő a Holdra szállást - videó

Az amerikai űrhivatal (NASA) hétfőn megnevezte azt a négy űrhajóst, egy nőt és három férfit, akik a jövő év végén vagy 2025 elején egy űrkapszulával megkerülik a Holdat.

Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen még nem landol majd a Föld kísérőbolygóján, de előkészítik a holdraszállást a következő legénység számára.

A három amerikai és egy kanadai asztronautát ünnepélyes keretek között Houstonban mutatták be a nyilvánosság előtt. A legénység tagjai közül Christina Koch tartja a leghosszabb női űrrepülés világrekordját, és ő lesz az első nő, aki részt vesz egy Holdat célzó űrmisszióban. A kanadai Hansen kivételével mind többször jártak az űrben.

A négy űrhajós kiképzésében a tájékoztatás szerint most egy intenzív szakasz következik, hogy felkészüljenek az űrutazásra. Wiseman lesz a parancsnok, az afroamerikai Glover az űrhajó pilótája, Koch és Hansen pedig a misszió specialistáiként vesznek részt a küldetésben.

A kvartett lényegében az 1968-as Apollo-8 által végrehajtott küldetést, az első Holdhoz vezető, legénységgel végrehajtott missziót ismétli meg több mint 50 évvel később. A két misszió közötti leglényegesebb különbség a NASA Artemis-programja számára fejlesztett 21. századi technológiában mutatkozik meg. A görög mitológiában Artemisz Apollón ikertestvére volt.

A NASA tavaly végezte el a Space Launch System elnevezésű, újgenerációs holdrakétája és a hozzá tartozó, Orion űrkapszula tesztelését még legénység nélkül. Ez volt az Artemis-1 küldetés, amely 25 nap alatt kerülte meg a Holdat és tért vissza a Földre.

Az Artemis-2 küldetésre induló négy űrhajós az Orion kapszulában kerüli majd meg a Holdat, útjukat körülbelül tíznaposra tervezik.

Utoljára az Apollo-17 legénysége járt a Holdon 1972-ben. Először pedig az Apollo-11 űrhajósai landoltak 1969-ben.

A Holdra fél évszázad után az Artemis-3 küldetés legénysége jut majd el újra, de várhatóan csak legalább 12 hónappal az Artemis-2 hazatérése után.

A NASA egyelőre nem tud űrhajósokat a Hold felszínére juttatni, az erre szolgáló rendszert Elon Musk SpaceX űrvállalata fejleszti.

A Starship űrhajó a következő hetekben kezdi meg a repülési teszteket.

(A nyitóképen, balról jobbra: Christina Hammock Koch, Reid Wiseman (ülve), Victor Glover és Jeremy Hansen.)

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×