Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
315.72
bux:
143466.09
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Orosz rakétatámadásban megsemmisült lakóház romjai között megy egy nő a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. március 14-én. A támadás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette, három pedig megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA/Jevhen Honcsarenko

IMF-hitelt kap Ukrajna, az újjáépítéshez pedig rengeteg pénz kell

A Nemzetközi Valutaalap szakértői szinten négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött Ukrajnával.

Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője rámutatott: a szerződés az IMF folyamatos elkötelezettségét tükrözi Ukrajna támogatása mellett.

A megállapodást még jóvá kell hagynia az IMF igazgatótanácsának.

Gavin Gray elmondta, hogy az IMF várakozása szerint Ukrajna hazai összterméke (GDP) fokozatosan nő a következő negyedévekben, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a körülmények gyorsan változhatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújának alakulásától függően, így az IMF mínusz 3 százalék és plusz 1 százalék közötti GDP-változással kalkulál.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter üdvözölte a megállapodást, és megjegyezte, hogy az alapvető fontosságú Ukrajna reformtörekvéseinek támogatása szempontjából. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is üdvözölte a megállapodást, és köszönetet mondott az IMF támogatásáért.

Hatalmas összeg kell

Legkevesebb 411 milliárd dollárra (149 ezer milliárd forintra) lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság közös jelentése szerint.

Ez Ukrajna becsült tavalyi bruttó hazai terméke (GDP) 2,6-szorosának felel meg. Az elkövetkező évtizedre előrevetített összeg a jelentés szerint magában foglalja az inflációt, a piaci körülményeket, illetve a biztosítási díjakat is.

Az idei évre vonatkozó, elsőbbséget élvező újjáépítési költségek legalább 14 milliárd dollárt (5 ezer milliárd forint) tesznek ki.

Ezek esetében olyan szükségletek fedezéséről van szó, mint az energiaszolgáltatás, lakások, a kritikus, illetve szociális infrastruktúra, valamint az alapvető szolgáltatások helyreállítása. "A károk és helyreállítási költségek kimutatása egyelőre nem tartalmazza az infrastruktúra, lakások és vállalkozások elvesztését a megszállt területeken" - hangsúlyozta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

A dokumentum szerint a több mint egy éve kezdett orosz háború már legalább 135 milliárd dolláros (49 ezer milliárd forint) anyagi kárt okozott Ukrajnának. A legsúlyosabban a lakhatási (38 százalék), a közlekedési (26 százalék) és az energetikai (8 százalék) ágazat érintett. Az ország pénzügyi veszteségei 290 milliárd dollárt (105 ezer milliárd forint) tettek ki.

A számításoknál a háború 2022. február 24-i megindításától 2023. február 24-ig tartó időszakot vették figyelembe.

Ukrajna GDP-je a dokumentum szerint 2022-ben 29,2 százalékkal zsugorodott, miközben a szegénység szintje 5,5 százalékról 24,1 százalékra emelkedett.

(A nyitóképen: Orosz rakétatámadásban megsemmisült lakóház romjai között megy egy nő a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. március 14-én. A támadás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette, három pedig megsebesült.)

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×