eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár ismerteti a brüsszeli csúcson képviselendő német álláspontot a Bundestag berlini üléstermében 2022. december 14-én. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői december 15-én kezdenek kétnapos tanácskozást a belga fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kiss J. László: a válságok idejétmúlttá tették a német koalíciós szerződést, a CDU pedig válaszúthoz érkezett

Az egymásra torlódott válságok rámutattak a német koalíciós kormány törékenységére. A három párt közötti törésvonalakat az energiapolitika és a klímasemleges ipar kérdései különösen felerősítették – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Az energiaválság sok vitapontot felszínre hozott a német koalíciós kormányban. Kiss J. László az elejétől indult: szerinte furcsa koalíció jött létre, olyan hárompárti koalíció, amely a német belpolitikában ez idáig nem volt túlzottan ismert, még ha tartományi szinten ilyen elő is fordult.

„Három olyan párt lépett koalícióra, amelyek közül az egyik, az FDP teljesen más ideológiai vércsoporthoz tartozik. Gondoljunk arra, hogy az FDP az adóemelések ellen van és minél kisebb állam mellett tör időről időre lándzsát. Egy válsághelyzetben az állam szerepe növekszik. Ez a koalíció már kiindulásánál is kísérlet, törékeny dolog volt, és törésvonalak jelentek meg a válság alatt. Hozzá kell tenni, hogy sok válság van egyidejűleg, energiaválság, háború, Covid.

Ezek a válságok egymást erősítik, tehát negatív egymást erősítő szinergia alakul ki. Ez nyilvánvalóan jobban próbára tesz egy ilyen törékeny koalíciót”

– mondta Kiss J. László.

Hozzátette, hogy azt a koalíciós szerződést, amelyben 2021-ben megállapodtak, a kialakult válságok megkérdőjelezték.

„Új prioritások, új agenda, új tennivaló van, és ez törésvonalakkal jár együtt. Két példát szeretnék kiragadni az ellentétek közül.

  • Az egyik, ami meglehetősen ismert az energiapolitikában, hogy mi legyen a sorsa a 17 német atomerőműnek. Ezeknek a leállításáról döntés született, emlékszünk 2011-re, amikor a fukusimai tragédia nyomán a német kormánypárt, a CDU és Angela Merkel a menetrendet megváltoztatta, miszerint nem a harmincas években, hanem már 2022-ben ezeket az atomerőműveket bezárják.
  • A másik, hogy nagy transzformáció van Németországban, ennek a három pártnak az a feladata, hogy egy ipari forradalmat vezényeljen le fölülről lefelé. Ez az ipari forradalom a klímasemleges német ipar megteremtése, a digitális forradalom. Ezt a folyamatot úgy kell vezényelni, hogy a német ipar továbbra is versenyképes legyen, a német termelési telephely, Németország továbbra is attraktív, vonzó legyen a külföldi befektetők számára, és az átalakulás költségeit úgy osszák el, hogy a politikai stabilitás, a szociális biztonság megmaradjon. Ez nagyon összetett feladat”

– fejtette ki a a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Az ellenzék fő erejére, a CDU-ra áttérve Kiss J. László úgy fogalmazott, hogy a Bundestagban megtalálta az ellenzéki szerepét.

„Friedrich Merz, a párt elnöke vitatkozik a külügyminiszter asszonnyal, a zöld Annalena Baerbockkal, aki feminista külpolitikáról beszél, ami alatt azt érti, hogy a fejlesztéspolitikában és a külpolitikában több szerepet játszanak a nők mint célcsoport is, és erre több pénz kell. Erre Merz hozzászól a Bundestagban, hogy »tőlem, miniszter asszony, csinálhat feminista külpolitikát, de a Bundeswehrtől ne vegyék el a százmilliárdot, amit a különleges alapba a költségvetésen kívül hoztak létre«. Bár »hibákat« is elkövetett Merz, például az ukrán menekültekre azt mondta, hogy ez szociálturizmus, hiszen ha Németországba mennek és nem csinálnak semmit, akkor az összes támogatást megkapják, ezt Bürgergeldnek mondják, amiért nem kell dolgozni, Lengyelországban azért a kevésért is dolgozni kell. Időnként odajönnek, időnként visszamennek, ez rögtön a kritika fénykévéjébe került, és mondták, hogy Merz lényegében az AfD populista nyelvezetét használja. Bocsánatot kért a Merz a szóhasználatáért” – mondta Kiss J. László.

A CDU irányával kapcsolatban azt mondta,

Angela Merkel idejében az volt a baj, hogy túlságosan balra tolódott középről,

a szociális kérdést teljesen a szociáldemokraták sajátították ki. Szerinte ezen a téren döntő időszak jön. A párt tavaly elfogadott egy alapértékchartát – mondta.

„Nagyon érdekes, hogy kereszténynek, konzervatívnak és szociálisnak mondják magukat, ahol a személy számít, a perszonalitásnak nagyon nagy szerepe van, és a szubszidiaritás, tehát lényegében a föderalizmus elve meghatározó, tehát mindent azon a szinten kell megoldani, ahol a legjobb, leghatékonyabb eszközök vannak. A C betű, a keresztény a CDU-ban nem azt jelenti, hogy a CDU az egyház karjának meghosszabbítása, hanem hogy a szociális katolikus tan elemei mint a szubszidiaritás, a perszonalitás, továbbá még a fenntarthatóságot is ide vehetjük, ezek gyakorlatilag ma is hatnak, és a keresztény emberkép. Most folyik az alapelvprogram kialakítása, miután az alapértékprogramot elfogadták. Ezzel vonulnak majd a jövő évi európai parlamenti választásokba” – mondta a szakértő.

Úgy látja, a tartományi választásokon a Saar-vidéktől eltekintve tulajdonképpen jól szerepelt a párt, de például Alsó-Szászországban nem sikerült a szociáldemokratákat leváltani, ezért "a mérleg nem egyértelmű.” A fő kérdés Kiss J. László szerint az, hogy milyen irányba indulnak: újra jobbra mennek és jobbközép párt lesznek, vagy a merkeli pályán maradnak.

(Nyitóképünkön Olaf Scholz német kancellár ismerteti a brüsszeli csúcson képviselendő német álláspontot a Bundestag berlini üléstermében 2022. december 14-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×