Az Oroszország által indított háború Németországban jelentős gazdasági veszteségeket okoz ebben az évben is. Erről nyilatkozott a a DIHK elnöke, Peter Adrian a Rheinische Post című lapnak.

A szervezet becslése szerint a háború kezdetétől 2023 végéig Németország bruttó hazai termékének négy százalékát veszíti el. Ez egyben azt is jelenti, hogy

minden egyes állampolgár jólétére átszámítva 2000 euróval kevesebb jut.

Mindez egyértelműen tükröződik az egyes cégek, illetve vállalatok mérlegeiben is. A háború nyomán jelentős mértékben megnövekedett gáz-, illetve villamosenergia-költségekkel szembesülnek. A kamara vezetője utalt arra, hogy az ipar részesedése gazdaságban jóval nagyobb arányú, mint több más országban. Ezen belül az ipar fontos ágazatai energiaigényesek. Ebből fakadóan a német vállalatokat különösen súlyosan érintik a háború következményei.

"Ez a magyarázata annak, hogy a 2023-2024-es gazdasági kilátások alacsonyabbak, mint több más országban. Ez már a 2022-es esztendőre is jellemző volt" – jelentette ki a kamara vezetője. Utalt arra, hogy a gáz ára Németországban háromszor-ötször olyan magas, mint az Egyesült Államokban. az áram ára a német középvállalatok számára pedig négyszerese a franciaországi árnak. A szomszédos Franciaország ugyanakkor nagymértékben támaszkodik az atomenergiára.

Egy másik jelentés ugyanakkor arról tanúskodik, hogy az országba érkezett ukrán menekültek enyhíthetik a szakember-, illetve munkaerőhiányt. A háború kitörése óta mintegy 1,1 millió ukrán menekült érkezett az országba. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal azzal számol, hogy az elkövetkező időszakban tovább emelkedik majd az ukrán menekültek száma a munkaerőpiacon.

A hivatal egyik vezetője szerint a háború kezdete óta már mintegy

65 ezer menekült helyezkedett el társadalombiztosításhoz kötött munkakörökben.

Ezenkívül több mint 20 ezer ukrán menekült helyezkedett el csökkentett munkaidejű állásban.

Várható az is, hogy az elkövetkező hetekben, illetve hónapokban ez a szám erőteljesen növekedni fog, mihelyst a háború sújtotta országból érkezettek elvégzik a Szövetségi és Migrációs Menekültügyi Hivatal integrációs és szakmai nyelvtanfolyamait.

A hivatal illetékese, Daniel Terzenbach szerint a menekültek nagy része Németországban kíván maradni, kész a nyelvet megtanulni, és munkát vállalni. Hangsúlyozta, hogy szinte mindenkinek van esélye a munkaerő-piaci elhelyezkedésre.