eur:
395.84
usd:
372.81
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi irodájából beszél a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetőihez a brüsszeli csúcstalálkozójukon 2022. március 24-én. A hét vezető ipari hatalom és az Európai Unió vezetői az Oroszország elleni szankciókról és a védelmi képesség erősítéséről tárgyalnak majd. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Volodimir Zelenszkij: a párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal

Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal - mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette: ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, "az oroszok újból és újból visszajönnének" még több ukrán területért.

Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. "Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért" - fogalmazott.

Hozzátette, hogy a korszerű fegyverek közelebb hozzák a békét.

Zelenszkij egy hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és londoni tárgyalásain is igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű fegyvereket, elsősorban vadászgépeket Ukrajnának.

A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában "szárnyakat kér" szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

A minap Andrzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott a BBC televízióban, hogy számos karbantartási és utánpótlási problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.

Duda a vasárnapi BBC-műsorban hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű vadászgépeknek.

Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.

Hozzátette: Ukrajna saját döntése alapján "Európa felé vette az irányt, és nem téveszthet utat".

Zelenszkij szerint Ukrajna biztonsági garanciákat is akar, és ebben egységes az ország.

Az ukrán államfő szerint bármilyen területi kompromisszum meggyengítené hazáját.

Úgy fogalmazott, hogy nem önmagukban a kompromisszumokról van szó, "azoktól nincs miért félni, hiszen az életben milliónyi kompromisszum van". A kérdés az, hogy kivel kellene kötni ezeket a kompromisszumokat - tette hozzá.

Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel például nem lehet kompromisszumokra jutni, mivel nincs meg az ehhez szükséges bizalom.

Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal.

Zelenszkij a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: reméli, hogy Fehéroroszország nem lép be a háborúba, de ha mégis, "akkor felvesszük vele a harcot".

Hozzátette: "súlyos hiba lenne", ha Fehéroroszország megengedné, hogy az orosz fegyveres erők területéről indítsanak támadásokat Ukrajna ellen.

E kijelentés előzményeként Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön külföldi újságíróknak - köztük a BBC tudósítójának - nyilatkozva Minszkben kijelentette: kész bekapcsolódni az oroszokkal vállvetve a háborúba, de csak akkor, ha Ukrajnából "akár egyetlen katona is" fehérorosz területre lép, "hogy felfegyverkezve gyilkolja népemet".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×