Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
328.86
bux:
146863.16
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó
Ukrán katonák az angliai Wiltshire grófságban elterülő Salisbury-síkságon, ahol az ausztrál hadsereg segít a brit fegyveres erőknek az ukrán katonák kiképzésében 2023. február 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Ben Birchall

Az amerikaiak fele elfordult Ukrajnától

Csökkent az amerikai lakosság kiállása Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása mellett, de a többség még mindig szükségesnek látja a katonai segítségnyújtást - derül ki az AP hírügynökség és a National Opinion Research Center január végén készült közös közvélemény-kutatásából.

A háború kitörésének első évfordulója közeledtével megjelent felmérés szerint az amerikai lakosság 48 százaléka látja szükségesnek Ukrajna ellátását fegyverekkel, 29 százalék ellenzi, míg 22 százalék nem nyilvánított véleményt. Ukrajna amerikai költségvetési forrásokból való pénzügyi támogatását tekintve élesen megosztott az amerikai társadalom, 38 százalék ellenzi, 37 százalék támogatja, miközben 23 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.

A fegyverszállítások mellett tavaly májusban, három hónappal a háború kitörése után, még az emberek 60 százaléka állt ki.

A megkérdezettek 63 százaléka változatlanul az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögött van, ugyanakkor ez az arány tavaly májusban még 71 százalék volt. Az amerikaiak 59 százaléka mostanra már úgy nyilatkozik, hogy a szankciók miatt az amerikai gazdaságot ért károk mérséklése fontosabb, még akkor is, ha azok a büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentik. 2022 márciusában, a háború első hónapjában, még 55 százalék az amerikai gazdaságra gyakorolt negatív hatások ellenére is a hatékony szankciók pártján állt Oroszországgal szemben.

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy idén januárban az amerikaiak mintegy negyede mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak hangsúlyos szerepet kell játszania az ukrajnai helyzet kezelésében, ami jelentős csökkenés 2022 márciusához képest, amikor még 40 százalék nyilatkozott így. Az emberek 49 százaléka szerint országának kisebb szerepet kellene vállalnia, míg

24 százalékuk szerint Amerikának egyáltalán nem kellene részt vennie a konfliktusban.

Az amerikaiak 43 százaléka ma már nem bízik abban, hogy Joe Biden elnök képes kezelni az ukrajnai helyzetet. 19 százaléknak van komoly bizalma az elnök iránt, míg 37 százalék azt mondta, hogy bizonyos mértékű bizalmat helyez az elnök képességébe ezen a téren. A demokraták 40 százaléka nagyon bízik az elnökben, és csupán 9 százaléknak nincs meg a bizalma, míg a republikánusok 76 százaléka megvonja bizalmát Joe Bidentől a háború kezelését illetően.

Az AP hírügynökség által megrendelt közvéleménykutatást január 26-30. között készítette a NORC társadalomkutató az amerikai lakosságra nézve reprezentatív 1068 ember megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk

Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet – bejelentések sora Magyar Pétertől

„Történelmi lépések a magyar nők védelmében; szigorítjuk a büntetőjogszabályokat, fellépünk a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatjuk a szívhangrendeletet, fellépünk a menstruációs szegénység ellen, eltöröljük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerōsítjük a várandós nők támogatását. Kezdeményezzük az Isztambuli Egyezmény ratifikálását” – bejelentések tömege Magyar Pétertől a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Hogy kell vagyonadót fizetni a festmények után? A kérdés átírhatja a műtárgypiacot

Hogy kell vagyonadót fizetni a festmények után? A kérdés átírhatja a műtárgypiacot

A magyar műtárgypiac 2026 őszén egyszerre mutat élénkülést és óvatosságot. A nagyobb galériák és aukciósházak kínálatában továbbra is erős a klasszikus modern magyar festészet jelenléte, miközben a kortárs alkotások iránti érdeklődés is fokozatosan bővül. A piac szereplői szerint az év vége különösen fontos időszak lehet: a jelentősebb aukciók várhatóan ismét irányt mutatnak majd az árak és a gyűjtői hangulat alakulásában. A Portfolio Kelen Anna művészettörténészt és Törő István, a Virág Judit Galéria alapító-társtulajdonosát kérdezte a részletekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×