eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ukrán katonák az angliai Wiltshire grófságban elterülő Salisbury-síkságon, ahol az ausztrál hadsereg segít a brit fegyveres erőknek az ukrán katonák kiképzésében 2023. február 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Ben Birchall

Az amerikaiak fele elfordult Ukrajnától

Csökkent az amerikai lakosság kiállása Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása mellett, de a többség még mindig szükségesnek látja a katonai segítségnyújtást - derül ki az AP hírügynökség és a National Opinion Research Center január végén készült közös közvélemény-kutatásából.

A háború kitörésének első évfordulója közeledtével megjelent felmérés szerint az amerikai lakosság 48 százaléka látja szükségesnek Ukrajna ellátását fegyverekkel, 29 százalék ellenzi, míg 22 százalék nem nyilvánított véleményt. Ukrajna amerikai költségvetési forrásokból való pénzügyi támogatását tekintve élesen megosztott az amerikai társadalom, 38 százalék ellenzi, 37 százalék támogatja, miközben 23 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.

A fegyverszállítások mellett tavaly májusban, három hónappal a háború kitörése után, még az emberek 60 százaléka állt ki.

A megkérdezettek 63 százaléka változatlanul az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögött van, ugyanakkor ez az arány tavaly májusban még 71 százalék volt. Az amerikaiak 59 százaléka mostanra már úgy nyilatkozik, hogy a szankciók miatt az amerikai gazdaságot ért károk mérséklése fontosabb, még akkor is, ha azok a büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentik. 2022 márciusában, a háború első hónapjában, még 55 százalék az amerikai gazdaságra gyakorolt negatív hatások ellenére is a hatékony szankciók pártján állt Oroszországgal szemben.

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy idén januárban az amerikaiak mintegy negyede mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak hangsúlyos szerepet kell játszania az ukrajnai helyzet kezelésében, ami jelentős csökkenés 2022 márciusához képest, amikor még 40 százalék nyilatkozott így. Az emberek 49 százaléka szerint országának kisebb szerepet kellene vállalnia, míg

24 százalékuk szerint Amerikának egyáltalán nem kellene részt vennie a konfliktusban.

Az amerikaiak 43 százaléka ma már nem bízik abban, hogy Joe Biden elnök képes kezelni az ukrajnai helyzetet. 19 százaléknak van komoly bizalma az elnök iránt, míg 37 százalék azt mondta, hogy bizonyos mértékű bizalmat helyez az elnök képességébe ezen a téren. A demokraták 40 százaléka nagyon bízik az elnökben, és csupán 9 százaléknak nincs meg a bizalma, míg a republikánusok 76 százaléka megvonja bizalmát Joe Bidentől a háború kezelését illetően.

Az AP hírügynökség által megrendelt közvéleménykutatást január 26-30. között készítette a NORC társadalomkutató az amerikai lakosságra nézve reprezentatív 1068 ember megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×