Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
311.42
bux:
152216.82
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Recep Tayyip Erdogan mondott egy nemet a svéd NATO-csatlakozásra

Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati "gyalázatos" Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki a török elnök Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.

Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza - nyomatékosította.

Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására (a NATO-tagországok közül már csak Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá a finn és a svéd csatlakozást).

A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.

A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.

(Nyitóképünkön tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.)

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Fontos jelzést kap ma a forint, korrigál a dollár

Fontos jelzést kap ma a forint, korrigál a dollár

Nincs nagy mozgás kedden a forint árfolyamában, így a magyar fizetőeszközt a dollárral szemben a 311-es, míg az euró ellenében a 363-as szintek környékén jegyzik. A befektetők ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) délutáni kamatdöntésére, az iráni fejleményekre és az amerikai kötvénypiaci aggodalom alakulására figyelnek. Eközben az amerikai dollár gyengélkedik a főbb devizákkal szemben, miközben a befektetők az Irán elleni szankciók szigorítását, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok mérséklésére tett legújabb lépéseket elemzik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×