Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Getty Images/D-BASE

A japán nemzet "az utolsó órában van"

"Most vagy soha" - jelentette ki az elkeserítő demográfiai számokra tekintve Kisida Fumio miniszterelnök, aki szerint a kérdés gazdasági törekvéseik szempontjából is kulcsfontosságú.

"Nemzetünk az utolsó órában van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit" – mondta a kormányfő. "Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást" – figyelmeztetett hétfőn a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében.

A parlamenti ülésszak kezdetén tartott politikai beszédében kifejtette: a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, és áprilisban egy új kormányügynökség jön létre a válság kezelésének érdekében.

Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt. A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben tovább romlott a helyzet,

valószínűleg először csökken 800 000 alá az éves születésszám.

Kisida Fumio beszédében hangsúlyozta: a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika "a leghatékonyabb befektetés a jövőbe". Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők, emellett erőfeszítéseket tesz arra, hogy megfordítsa az ország születésszámának zuhanását, amely hátráltatja a termelékenység hosszú távú növekedését.

A miniszterelnök egyben készségét fejezte ki, hogy újjáéleszti a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amelyet a koronavírus-világjárvány sújtott, és a G7 soros elnökeként vezető szerepet játszik a diplomáciában. A makrogazdasági fronton Kisida Fumio felszólította a törvényhozókat: fogjanak össze annak érdekében, hogy Japán "új növekedési pályára" álljon a koronavírus-világjárvány után.

Úgy vélekedett, hogy célja elérésének kulcsa a bérnövekedés lehet, amelynek meg kellene haladnia az ukrajnai háború nyomán emelkedő globális élelmiszer- és energiaárak okozta inflációs rátát. A bérnövekedés újraosztja a vállalatok megnövekedett bevételeit a munkavállalók között, és ösztönzi a fogyasztói kiadásokat, amelyek vásárlóértékét visszaveti a több mint 40 éve legsúlyosabb infláció.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×