Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselő, az amerikai képviselőház republikánus képviselőcsoportjának vezetője és házelnökjelöltje a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban a képviselőházi elnökválasztás harmadik napján, 2023. január 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Magyarics Tamás: a republikánusok kormányzóképességét kérdőjelezte meg a szavazás

15 forduló kellett ahhoz, hogy a republikánus többség megválassza az Egyesült Államok képviselőházának új elnökét. Bár látszott Donald Trump korábbi amerikai elnök párton belüli meggyengülése is, ha tovább húzódott volna a procedúra, az a republikánusok kormányzóképességét is megkérdőjelezte volna – vélekedett a külpolitikai szakértő, egyetemi tanár.

A republikánus párton belül többfajta platform létezik. Köztük van az a 19-20 képviselő, akik végig ellenezték Kevin McCarthy megválasztását házelnöknek, mert túlságosan puhának tartják. Viszont nagyon sok olyan házszabályhoz köthető rendelkezést várnak tőle, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes képviselőknek nagyobb hatalma legyen. Arról már nem is beszélve, hogy a közfontosságú bizottságokba nagyobb képviseletet szeretnének ezek a konzervatívok. Ők a "Szabadság Platform" és nagyon közel állnak Donald Trumphoz.

Donald Trump, volt elnök ezeket a képviselőket arra kérte, hogy szavazzák meg McCarthyt, miért vonakodtak akkor ettől? – tették fel a kérdést Magyarics Tamásnak az InfoRádióban. Az egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy

a volt elnök eleinte habozott, látnivaló volt, nem teljes szívvel áll ki McCarthy mellett.

Azonban azt is látni kell, hogy Donald Trump befolyással párton belül gyengült.

Sokat nyomhatott a latba az is, hogy addig, amíg a házelnököt nem választja meg az amerikai képviselőház, a kongresszus egyszerűen működésképtelen. A másik dolog politikai jellegű, nevezetesen az, hogy a procedúra sokat ártott a republikánusok imázsának, mert azt vetítette előre, hogy nem alkalmasak a kormányzásra, mert túlságosan széthúzók.

Milyen politikai engedmények születhettek? – szólt az újabb kérdés Magyarics Tamásnak. Válasza szerint 2018-ig egyetlenegy képviselő is bizalmatlansági indítványt nyújthatott be, ezt akkor Nancy Pelosi házelnök megszüntette, most ezt visszaállítják ennek a kisebbségi csoportnak a nyomására.

A másik engedmény, hogy megígérte: a képviselők 72 órával a szavazás előtt megkapják a törvényjavaslatokat, hogy kellőképpen tudják tanulmányozni azokat, ezen kívül fontos dolog még, hogy a biztos republikánus helyeknél a kongresszus vezetése senki nem fog favorizálni, ezzel

megnyitva az utat, azok előtt, akik nem pont a kongresszusi vezetők szájíze szerint politizálnak.

A további kisebb változtatások is abba az irányba mutatnak, hogy gyengítik a házelnök hatalmát, lényegében decentralizálják azt és nagyobb befolyást engednek az egyes képviselőknek – elemezte a helyzetet az Amerika-szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×