eur:
394.43
usd:
369.69
bux:
65295.05
2024. április 19. péntek Emma
A boxing match between the European Union and Hungary
Nyitókép: Zerbor/Getty Images

Jelentősen csúszhat a végső döntés a magyar EU-pénzek sorsáról

Brüsszeli értesülések szerint lehet, hogy elnapolják EU-pénzügyminiszterek keddi tanácsülésén várt döntést arról a bizottsági javaslatról, amelyik a Magyarországnak szánt közösségi kohéziós pénzek mintegy 65 százalékának felfüggesztését kezdeményezte. Még az sem kizárt, hogy a decemberi EU-csúcs elé kerül az ügy.

Miután az Európai Bizottság november utolsó napján előterjesztette javaslatát a Magyarországnak szánt felzárkóztatási pénzek egy jelentős részének (3000 milliárd forintnyi összegnek) további zárolásáról – valamint a helyreállítási terv jóváhagyásáról –, az általános várakozás az volt, hogy a javaslat végső elfogadásáról formálisan határozó EU-pénzügyminiszteri tanács az ez évi utolsó ülésén, december 6-án dönt majd.

Az ülés napirendjéért felelős féléves cseh EU-elnökség is még úgy állította össze a tagállami tárcavezetők brüsszeli tanácskozásának napirendjét, hogy azon a „magyar pénzek” kapcsán beterjesztett bizottsági javaslatról esedékes szavazás is szerepelt. (Az elfogadáshoz amúgy minimum 15 olyan tagállamnak az egyetértése szükséges, amelyek együttesen legalább az EU-népesség 65 százalékát képviselik.)

Tudnivaló volt az is, hogy a cseh elnökség csak azt követően készült a „magyar napirendet” sorra venni, ha már megtörtént az ugyancsak a keddi pénzügyminiszteritől várt döntés az Ukrajna leendő (18 milliárd eurós) támogatásának finanszírozására javasolt közös pénzpiaci hitelfelvétel lehetőségéről, valamint a társasági adók globális harmonizálása keretében a 15 százalékos minimáladószintről.

Pillanatnyilag mindkét döntést a magyar kormány blokkolja, és szakértők szerint a tervbe vett szavazási sorrend valahol azt is kívánta jelezni, hogy „magyar ügyben” már annak ismeretében határozhatnak a tagállami tárcavezetők, hogy addigra tudni lehet, a magyar fél továbbra is ragaszkodik-e az eddigi elutasításhoz. (Korábban a nemzetközi sajtóban éppen az ellenkezője számított visszatérő vélekedésnek, hogy ugyanis a magyar fél azért blokkolja az említett két – közösségi költségvetési források elérhetőségétől amúgy független – dossziét, hogy mintegy kiprovokálja a „magyar források” felszabadítását. Az említett cseh forgatókönyv sorrendisége ezt a fajta témaösszekapcsolást immár eleve lehetetlenné tenné.)

A hétvégére azonban

ismertté váltak olyan tagállami kezdeményezések, amelyek most inkább kivennék a keddi pénzügyminiszteri ülés napirendjéről a magyar kérdést,

arra hivatkozva, hogy a novemberi európai bizottsági vélemény kifejezett egyfajta magyarországi helyzetet a várt intézményi és szabályozási reformok kapcsán, a tanácsi végső döntéshez azonban ismerne kellene az időközben hozott további magyar intézkedések tényleges tartalmát és teljességét is.

Ennek mérlegeléséhez azonban a december 6-i dátum szerintük "túl korai", további időre volna még szükség, miért is a brüsszeli Politico szerint időközben már megkezdődött annak előzetes felmérése, vajon lehetséges volna-e egy rendkívüli EU-pénzügyminiszteri összehívása, kizárólag a magyar dosszié megítélésről, december 12-re.

Egy másik, szintén „megszellőztetett” lehetőség az volna, hogy a „magyar pénzek” ügye végül

egyenesen az Európai Tanács (EU-csúcs) december közepén esedékes ülésén kerülne esetleg terítékre.

Eljárástechnikailag nem lenne ugyan szükségszerű egy ilyen lépés, a függőben lévő döntés példátlan jellege és erőteljes politikai töltete azonban e vélemények szerint megmagyarázhatóvá tennék, ha a legfelsőbb politikai szint is véleményt alkotna a kérdésről.

A leendő döntés súlyát különösen fokozhatja, hogy a bizottsági ajánlás nemcsak a felzárkóztatás szolgáló kohéziós pénzek további sorsára vonatkozóan tett javaslatot, hanem az ugyancsak magyar felhasználásra váró 5,8 milliárd eurós (2400 ezer milliárd forintnyi) leendő részesedésről is, amit a Covid-válság okozta gazdasági károk kompenzálására intézményesített helyreállítási (vagy új generációs) alapból kapna az ország. Ez utóbbi esetében a bizottság elviekben „elengedte” az említett magyar keretet, azzal a megszorítással, hogy a majdani magyar pénzlehívást 27, zömében folyamatban lévő különböző magyar reformintézkedés tényleges végrehajtásától tennék függővé.

A tagállamoknak ezt a brüsszeli javaslatot is még formálisan el kell fogadniuk. Megítélésükre azonban előre látható módon jelentős befolyással lehet az, ha a többségi tagállami vélemény a kohéziós pénzek felszabadításához már eleve elégtelennek minősítené az eddigi magyarországi korrupcióellenes intézkedések körét, tartalmát, és megvalósulásukat.

Említett jelentésében a brüsszeli Politico úgy véli, hogy a

keddi halasztás, ha valóban sor kerül rá, még előnyére is válhat a magyar helyzetnek, lévén alkalmat adhat további intézkedések magyar bemutatására,

amelyek fényében a tagállamok például olyan köztes megoldást is javasolhatnak, hogy a bizottság csökkentsen a visszatartásra javasolt kohéziós források tényleges mértékén.

A keddi ülésnek azonban szakértők szerint így is jelentőséget adhat annak nyilvánvalóvá válásával, vajon a magyar álláspont elutasító marad-e az európai uniós ukrán támogatáshoz tervbe vett közös hitelfelvétellel, valamint a társasági minimáladó elfogadásával szemben. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy a leendő magyar álláspont hatással lehet majd a „magyar ügyben” képviselt egyes tagországi vélemények alakulásához.

Annyi biztos, hogy a legutóbbi, felfüggesztést javasló bizottsági álláspont EU-tanácsi megállításához az EU népességének legalább 35 százalékát képviselő minimum 4 ország blokkoló kisebbségére volna szükség. Ehhez képest, ha mondjuk a „visegrádi négyek”, valamint az olasz kormány a javaslat ellen szavazna, ez még kevés volna ennek eléréséhez.

Az Európai Parlament középpárti többségének frakcióvezetői mindenesetre eközben újabb közös, írásos állásfoglalásban szorgalmazták, hogy a szükséges tagállami többség tartson ki a „magyar pénzek” befagyasztása mellett. Mint fogalmaztak, megítélésük szerint a leendő döntés „nemcsak Magyarországról szól, hanem arról is, vajon az EU képes-e megvédeni alapvető demokratikus normáit”, miközben úgymond az adófizetők pénzének a megóvása sem mellékes szempont.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
Kezd magára találni a forint

Kezd magára találni a forint

A hajnali órákban toltak egy szintet a forint euróval szembeni árfolyamán, melynek nyomán a kurzus a 394-es szintről a 396-os szint közelébe ugrott, majd legalább olyan gyorsan szúrt vissza a nyitószintig. Délelőtt viszont lassan tovább veszített értékéből a magyar deviza, de délután az euró dollárhoz képesti erősödését a forint is lekövette. Az izraeli válaszcsapás hírére a befektetők ismét kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×