eur:
394.07
usd:
364.96
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium pirkadati fényekben a félidős kongresszusi választások előtti napon, 2022. november 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/J. Scott Applewhite

Ma elválik, béna kacsa lesz-e Joe Biden

Félidős választásokat tartanak a keddi napon az Egyesült Államokban. A képviselőház több mint 400 és a szenátus 35 tagját választják meg. Előzetes felmérések szerint a szenátusi többség három-négy állam eredményén dől majd el. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárát kérdezték az InfoRádióban.

Magyarics Tamás elmondása szerint elsősorban Pennsylvania, Nevada, Arizona és Georgia sorolható a csataállamok közé, de még más állam is nagyobb szerepet játszhat a félidős választásokban. Érdekességként jegyezte meg, hogy Georgia esetében – a helyi törvények szerint – minimum 50 százalék +1 szavazatot kell szereznie a győztesnek, máskülönben december 6-án egy újabb fordulóra kerül majd sor a két legjobban teljesítő jelölt között. Tehát az a helyzet is előállhat, hogy még egy hónapot kell arra várni, hogy elváljon, melyik pár kerül végül többségbe a szenátusban – tette hozzá.

A félidős választásokon jellemzően az aktuális elnök ellenzéke szokott előre törni, ami – az előzetes eredmények alapján – most is igaz lehet. A képviselőházban szinte mindenki biztosra veszi, hogy a republikánusok szerzik majd meg a többséget – mondta a külpolitikai szakértő, aki szerint a „vita” csak akörül zajlik, hogy mekkora lesz ez a többség – nagyjából a 20 és 50 fő közötti republikánus fölényt prognosztizálják a különböző felmérések.

Az ELTE tanára azt is hozzátette: az előrejelzések szerint a szenátusban a republikánusok – számukra legjobb esetben – 53 helyet szerezhetnek, míg a demokraták számára az 50:50 tűnik inkább „optimális” eredménynek. Ekkor Kamala Harris alelnök szava döntene a különféle kérdésekben. A republikánusok nyilván a legminimálisabb többséggel is boldogok lehetnének, hiszen akkor valamennyi bizottsági elnöki helyet ők vennének át, ahogy ez a képviselőházban is várható, miután

a „győztes mindent visz” elv érvényesül

– fogalmazott Magyarics Tamás.

Amennyiben a republikánusok szerepelnek jobban, az elnök „béna kacsa” lesz – értett egyet a szakértő. Mint mondta, ebben az esetben Joe Bidennek elsősorban a törvénykezésben lesznek gondjai a következő két évben, hiszen bármilyen javaslattal is áll elő, azt keresztül kell verni a kongresszuson, ahol nagy ellenállásra számíthat, és sok kompromisszumot kell majd kötnie, például a költségvetés kérdésekben. Emellett a kisebb fajsúlyú ügyekben vélhetően rendeleti úton fog bizonyos jogszabályokat, kiadni, ahogyan azt tette korábban például Barack Obama republikánus, vagy Donald Trump demokrata többségben. A ELTE tanára megjegyezte, az elnöki rendeletek hátránya, hogy egy következő elnök egy tollvonással el tudja azokat törölni, míg egy rendes törvényt csak egy másik törvény tud felülírni.

Egy kérdés kivételével a republikánusok uralták a kampányt

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapok kampányát a világszerte tapasztalható gazdasági válság dominálta, ez a republikánusok kezére játszik. Közvélemény-kutatások alapján az amerikai emberek körülbelül 50 százaléka a gazdasági helyzet alapján voksol, és jelenleg mindössze 17-20 százalék az, aki úgy véli, jó irányba halad az Egyesült Államok. Így aztán Joe Biden támogatottsága is rendkívül alacsony, 40 százalék körül áll. A külpolitikai szakértő szerint ráadásul nemcsak az infláció, a magas üzemanyagárak és megélhetési költségek azok, amik segítik a republikánusokat, hanem az olyan másodlagos ügyek is, mint a bevándorlás vagy a bűnözés kérdése. A demokraták voltaképpen egyedül az abortusz kérdésében állnak jobban, miután az emberek többsége megengedőbb, mint általában a republikánusok – magyarázta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyei lennének Donald Trump visszatérésének, amit a korábbi elnök egyébként már belebegtetett, Magyarics Tamás az mondta: ha most kerülne sor egy republikánus előválasztásra,

borítékolható lenne a győzelme,

dacára, hogy sokan valóban nem szeretik sem a stílusát, sem a politikáját. Erre még inkább ráerősíthet, ha az általa támogatott jelöltek jól fognak szerepelni a mai félidős választásokon, mert ebben az esetben igazoltnak fogja látni magát, hogy az ő politikája a nyerő – fogalmazott az egyetemi tanár, hangsúlyozva: ez most van, 2022 novemberében, az viszont egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen lesz a politikai felállás 2024 januárjában, amikor kezdetét veszi a republikánus előválasztás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×