eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mexikói újságírók követelik a hatóságoktól, hogy szolgáltassanak igazságot meggyilkolt kollégájuk, Fredid Roman ügyében a Guerrero állambeli Acapulcóban 2022. augusztus 23-án. Romant egy nappal korábban lőtték agyon motorkerékpárról a guerrerói Chilpancingo városában. Roman 35 éve dolgozott újságíróként, és a közelmúltban oktatási és belpolitikai témákban publikált. Az Article 19 nevű jogvédő szervezet szerint idén már 14 újságírót öltek meg Mexikóban, ami rekordnak számít.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/David Guzmán

Duplájára nőtt a meggyilkolt nők aránya az újságírók között

Az UNESCO jelentése szerint az utóbbi két évben meggyilkolt újságírók nagy részét nem munkavégzés közben, hanem családjuk előtt, otthoni környezetben ölték meg.

Az újságírók meggyilkolása világszerte az esetek túlnyomó többségében még mindig büntetlenül marad – állapította meg szerdai jelentésében az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a nyomozó hatóságok erőforrásainak megerősítésére és az elkövetők elítélésére.

A szervezet adatai szerint az újságírók meggyilkolásának büntetlenségi aránya világszerte 86 százalék, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. A csökkenés azonban az UNESCO szerint nagyon kevés ahhoz, hogy megállítsa az erőszak spirálját.

A 2020-2021-es időszakban 117 újságírót öltek meg munkájuk miatt,

ami a legalacsonyabb szám azóta, hogy az UNESCO 2008-ban először ismertette a kérdéssel kapcsolatos jelentését. A szervezet azonban rámutatott arra, hogy a 2022-ben szeptember 30-ig már 66 újságírót öltek meg.

Az elmúlt két évben az újságírók számára a leghalálosabb régió Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint kisebb mértékben az ázsiai és csendes-óceáni térség volt. Ezzel szemben 2020-ban Közép- és Kelet-Európában nem jegyeztek fel újságírógyilkosságot, ami 2007 óta először fordult elő.

Ellentmondásos módon 2021-ben az újságírók 36 százaléka fegyveres konfliktusban álló országban halt meg. A jelentés egyebek közt azt is megállapította, hogy növekedett a zavargások vagy tüntetések során megölt újságírók száma: a 2020-2021-es időszakban hatan haltak, míg a 2016-2017-es időszakban hárman vesztették életüket ilyen körülmények között.

Az UNESCO rámutatott: nincs biztonságos hely az újságírók számára. A 2020-2021-ben megölt 117 újságíró közül 91-et nem munkavégzés közben, hanem otthon, vagy az utcán, többeket családtagjaik, köztük gyermekeik szeme láttára gyilkoltak meg.

Emellett tavaly csaknem megduplázódott a nők aránya a megölt újságírók között. Az ilyen estek aránya az előző évi hat százalékról 11 százalékra emelkedett.

Az ENSZ-szervezet éppen ezért arra szólított fel, hogy a hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az újságírók elleni bűncselekményeket megfelelően kivizsgálják, az elkövetőket pedig azonosítsák és elítéljék.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×