Infostart.hu
eur:
387.83
usd:
334.1
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
A tomboló szélvihar miatt víz árasztja el a hamburgi halpiacot 2022. február 17-én. Közlekedési és áramszolgáltatási fennakadásokat okozott, és legkevesebb két halálos áldozatot szedett Németországban az Ylenia nevű viharfront, amely óránkénti 120-140 kilométeres sebességű széllökésekkel és heves esőzéssel csapott le az ország északi részére előző éjjel.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Daniel Bockwoldt

Újabb német kormányvita: behajózhat-e Kína a hamburgi kikötőbe?

Ezúttal nem az atomerőművekről, hanem a hamburgi kikötővel kapcsolatos tervekről vitázik a német kormánykoalíció. Pontosabban arról, hogy egy kínai állami vállalat bekapcsolódjon-e a kikötői terminál fejlesztésébe. A két kisebbik koalíciós párt a kínai befolyástól tart, míg a szociáldemokraták és személy szerint Olaf Scholz kancellár a kínai szerepvállalás híve.

A Cosco nevű kínai állami hajózási konszern részesedést szeretne Európa második legnagyobb kikötője konténertermináljában.

A szociáldemokrata SPD-vel szemben a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP mostanáig ellenezte ezt, attól tartva, hogy a kínai vállalat meghatározó részesedéshez jut. A két párt, illetve az általuk vezetett minisztériumok szerint el kell kerülni minden fajta kínai befolyást.

A legfrissebb értesülések szerint kompromisszum körvonalazódik. Ennek lényege az lenne, hogy a Cosco az általa óhajtott 35 százalékos részesedés helyett 25 százaléknál kisebb, 24,9 százalékos részesedéshez jutna. Ez pedig azt jelentené, hogy kisebbségi részvényesként nem rendelkezne semmilyen tartalmi befolyással a Tollerort cég vezetőségében.

A kancellári hivatal mindeddig a Cosco bekapcsolódásának legfőbb híve volt, a koalíciós pártok, illetve a szakminisztériumok ellenállása nyomán azonban a hírek szerint belement a kompromisszumba. A kínai állami közreműködést elsősorban az egyaránt zöld párti vezetésű külügy- és a gazdasági minisztérium ellenezte. Mindkét tárca azon a véleményen volt, hogy akár a legcsekélyebb kínai közreműködés sem jelent jó megoldást. De csatlakozott az ellenzők táborához a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU is.

Omid Nouripour, a Zöldek Pártjának elnöke szinte az elutasítók táborának legfőbb érvét foglalta össze, amikor az orosz földgázzal való tapasztalatokra hivatkozott.

"Meg kell értenünk végre, hogy a kritikus infrastruktúra nem kerülhet egy olyan ország kezébe, amely szemrebbenés nélkül kész arra, hogy függőségünket politikai célokra használja fel"

– fogalmazott a pártelnök.

A Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának szintén zöld párti elnöke ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy stratégiai beruházók akár a legcsekélyebb részesedéssel is aránytalanul nagy befolyásra tehetnek szert a különböző cégekben. Anton Hofreiter utalt arra is, hogy egy ilyen részesedés egyben az információkhoz való hozzájutást is lehetővé teszi. Ebből kiindulva megfontolandónak nevezte, hogy egy diktatórikus rezsim egy állami konszern közreműködésével infrastruktúrát vásároljon.

A liberális Szabad Demokrata Párt elnökhelyettese helyes irányba tett lépésnek nevezte, ha a kínai konszern csak kisebbségi részesedéshez jutna. Johannes Vogel szerint nem szabad naivnak lenni, és nem lehet gyengeséget mutatni.

"Kína számára stoptáblát kell felmutatni"

– hangoztatta az FDP politikusa.

A kínai állami hajózási vállalat már korábban jelezte, hogy részt venne a HHLA (Hamburger Hafen und Logistik AG) néven ismert német logisztikai és szállítási vállalat által működtetett kikötő fejlesztésében. Hangsúlyozta azt is, hogy 35 százalékos részesedésre törekszik.

Mivel azonban kritikus infrastruktúráról van szó, szükséges a német kormány jóváhagyása. Értesülések szerint több európai uniós tagország fenntartásait fejezte ki a tervezett kínai közreműködés miatt.

Olaf Scholz kancellár – aki 2011 és 2018 között Hamburg főpolgármestere volt – visszautasította a bírálatokat.

Scholz egy nagyobb gazdasági elegáció élén a jövő héten Kínában tesz látogatást.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×