Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
334.28
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Súlyos kérdésben kell döntenie a héten Olaf Scholznak, a kormánya sorsa is a tét

Pattanásig feszült a légkör a koalíciós pártok között a német atomerőmű-vitában. A Zöldek Pártjának hét végi kongresszusán a küldöttek elutasították az atomerőművek működésének tartós meghosszabbítását, mig a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) nem enged, és ragaszkodik az atomenergia hosszabb távú hasznosításához. A hét közepéig a pártoknak dűlőre kell jutni, ellenkező esetben a döntést hatalmi szóval a szociáldemokrata kancellárnak kell meghoznia.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja és ennek nyomán a rendkívüli módon kiéleződött energiaválság gyökeres változásokat eredményezett a német pártok politikájában a felhasználható energiaforrások tekintetében is.

Első menetben szinte teljes konszenzussal megállapodás született a működésből kivont szénerőművek reaktiválásáról. Ezt követően került napirendre az atomerőművek sorsa annak kapcsán, hogy a korábbi tizenhét közül még működő három erőmű teljes leállítását az év végére tervezték. Ezt tartalmazta a három kormánypárt – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – tavaly decemberi, teljes egyetértéssel szentesített koalíciós megállapodása.

Az Ukrajnában zajló háború azonban sok mindent felülírt Németországban is. A koalíciós pártok közül a szabad demokrata FDP vetette fel az atomerőművek "bezárásának" elhalasztását, mégpedig úgy, hogy az idő múlásával egyre hosszabb időre szóló halasztást követelt.

A Zöldek kezdetben ellenálltak, a pártot képviselő Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter később azonban az energiaellátás biztosítása érdekében alternatívaként azt vetette fel, hogy a három erőmű közül kettőt jövő áprilisig készenléti üzemmódtan tartsanak, és szükség esetén üzembe helyezzenek. A harmadik erőmű esetében azonban erről nem lehet szó.

Mindezt kongresszusokon a küldöttek is megerősítették, ragaszodva a párt alapszabályzatában foglaltakhoz, illetve a több évtizedes hagyományokhoz, amelyek középpontjában kezdettől fogva az atomenergia, illetve az atomerőművek elleni harc állt.

A legkisebb koalíciós párt, az FDP viszont ragaszkodik álláspontjához, és azt követeli, hogy az atomerőművek működését 2024-ig, illetve az energiaválság"lecsengéséig" hosszabbítsák meg. Az elmúlt hónapok tartományi választásain igen csak leszereplő párt számára ez arculatának megőrzése, de még inkább visszaszerzése miatt is fontos. A sorozatos tartományi kudarcok után az FDP ezt az "önálló arculatot" tűzte zászlajára, ami

az atomerőmű-vitában súlyos koalíciós válsághoz, sőt egyes vélekedések szerint a három párti koalíciós kormány felbomlásához vezethet.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja mostanáig egyfajta "nevető harmadiknak" bizonyult, és a vitában egyértelműen nem is foglalt állást. Elemzők szerint azonban ez a szinte semleges szerepvállalás nem folytatható tovább, egyrészt a koalíción belüli válság fokozatos éleződése, másrészt az idő szorítása miatt. Erre utal, hogy a kancellár rendkívüli tanácskozásra rendelte be hivatalába a Zöldek Pártját képviselő gazdasági miniszter Habecket, valamint az FDP elnökét, egyben pézügyminiszterét, Christian Lindnert.

Értesülések szerint legkésőbb szerdáig megállapodásra kell jutni.

Bármilyen döntés születik ugyanis az atomerőművekről, működésük akár rövidebb, akár hosszabb távú meghosszabbításáról, annak érvénybe lépéséhez a vonatkozó törvény módosítására van szükség. Erre pedig a parlamentnek az ügyrendi szabályok miatt csak ez a hét áll rendelkezésére. Ezért elengedhetetlen, hogy az atomerőművek sorsáról vagy kompromisszumos megoldás szülessen, vagy pedig a kancellár hatalmi szóval hirdessen döntést.

Az Olaf Scholzhoz közel állók szerint több évtizede tartó politikai pályája óta ez utóbbi nem igazán volt jellemző rá.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Jelentett az Nvidia - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken!

Jelentett az Nvidia - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken!

A tegnapi amerikai tőzsdezárás után jött ki az AI-forradalom zászlóshajójának számító Nvidia harmadik negyedéves gyorsjelentése, amit különösen nagy nemzetközi befektetői figyelem övezett, hiszen egyrészt mostanában felerősödtek az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak, másrészt komoly botrány tört ki a korábbi cégvezető, Jensen Huang körül, ami a részvény mélyrepüléséhez vezetett. A friss számokra rendkívül pozitívan reagáltak a befektetők, ami pedig a mai napot illeti, az előzetes adatok alapján egyelőre úgy néz ki, hogy oldalazás jöhet a tőzsdéken. Ami a fontosabb adatokat illeti, magyar idő szerint este publikálják a tengerentúlon a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, a piac vélhetően a következő hónapok kamatdöntéseivel kapcsolatban vár friss utalásokat, főleg úgy, hogy a múlt héten már szóba került decemberre egy 50 bázispontos szigorítás lehetősége is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×