Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét Kijevben 2022. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ursula Von der Leyen Kijevben - Ukrajna pénzbeli segítéséről szólt

Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, Kijevben adott interjújában beszélt a szankciókról, melynek jelentős gazdasági hatásai vannak a szárnyaló energiaárak és az infláció közepette.

A Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában Ursula von der Leyen azt mondta, az Oroszország elleni uniós szankcióknak mélyreható és látható hatásai vannak. A kibontakozó energia- és megélhetési válság Ukrajna támogatására gyakorolt hatását firtató kérdésre von der Leyen azzal felelt, hogy "magas ára van Ukrajna támogatásának, de szabadságunk, a nemzetközi békerend és a demokrácia megfizethetetlen".

Csütörtök este a kereskedelmi Bild TV német televíziónak is adott interjút. Ekkor azt mondta: lehetségesnek tartja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon eljárás indul majd Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A bizottsági elnök egyben felkérte az európai államokat a nyugati harckocsik szállítására Ukrajnába.

"Ha azt mondják, harckocsik kellenek nekik, akkor ezt komolyan kell vennünk, és ezt kell nekik szállítanunk.

Az ukránok bebizonyították, hogy a megfelelő katonai eszközök birtokában meg tudják védeni magukat" – fogalmazott.

Ursula von der Leyen szerint kétség kívül a legsúlyosabb háborús bűncselekményeket követték el Ukrajnában, ezért támogatja a bizonyítékok gyűjtését az eljárások elindításáért a Nemzetközi Büntetőbíróságon. "Ezen bűncselekmények megtorlása képezi alapját a közös nemzetközi jogrendünknek. És végtére Putyin felelős ezekért" – hangoztatta.

Emellett kijelentette: fontos számára, hogy Putyin elveszítse a háborút, és felelősségre vonják. Az uniós szankciókról szólva hozzáfűzte: "Mindent megteszünk, hogy Putyin megfizessen mindazért, amit tesz és hadikasszája lassan, de biztosan elapadjon".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×