Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
I. Péter brazíliai császár szívét tartalmazó aranyurnát visz egy katonatiszt az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a brazíliavárosi Planalto-palotánál 2022. augusztus 23-án. Az uralkodó formalinban tartósított szíve a portugáliai Portóból érkezett két hétre a dél-amerikai államban kezdődő ünnepségsorozatra. Brazília 1822. szeptember 7-én nyerte el függetlenségét Portugáliától.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Díszsorfal várta a Rolls-Royce-szal érkező császári „kölcsön” szívet – képek

Nagy pompával, államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták Brazíliában az ország első császára, I. Péter bebalzsamozott szívét, amelyet a függetlenség 200. évfordulójának megünnepléséhez adott kölcsön Portugália bő két hétre.

A 187 éves relikvia kedden egy nyitott Rolls-Royce-ban érkezett a brazil elnök palotához, amit látványos menet, díszsortűz, korabeli uniformist viselő lovaskatonák, az égboltra szívet rajzoló vadászgépek és egyéb látványosságok kísértek. Az uralkodó szívét őrző kétkilós aranyurnát Jair Bolsonaro elnök és felesége, Michelle üdvözölte a brazíliavárosi államfői palotában.

I. Dom Pedro, avagy I. Péter brazil császár 1822-től 1831-ig volt Brazília uralkodója. Emellett IV. Péter néven Portugália királya is lett 1826-ban. Ő kiáltotta ki Brazília függetlenségét 1822. szeptember 7-én, ezért adták neki a Libertador (Felszabadító) nevet.

Dom Pedro gyermekkorától kezdve Brazíliában élt, miután 1807-ben a portugál királyi család Napóleon seregei elől oda menekült.

I. Péter alkotmányos monarchiát hozott létre Brazíliában, de csak kilenc évig uralkodott, mert Napóleon veresége után visszatért Portugáliába, ahol meghiúsította az abszolút monarchia helyreállítására tett kísérleteket.

Brazíliaváros, 2022. augusztus 24.
Jair Bolsonaro brazil államfő az I. Péter brazíliai császár szívét tartalmazó aranyurna bemutatásán az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a brazíliavárosi Planalto-palotánál 2022. augusztus 23-án. Az uralkodó formalinban tartósított szíve a portugáliai Portóból érkezett két hétre a dél-amerikai államban kezdődő ünnepségsorozatra. Brazília 1822. szeptember 7-én nyerte el függetlenségét Portugáliától.
MTI/EPA/EFE/Joédson Alves
Jair Bolsonaro brazil államfő az I. Péter brazíliai császár szívét tartalmazó aranyurna bemutatásán az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a brazíliavárosi Planalto-palotánál 2022. augusztus 23-án. Az uralkodó formalinban tartósított szíve a portugáliai Portóból érkezett két hétre a dél-amerikai államban kezdődő ünnepségsorozatra. Brazília 1822. szeptember 7-én nyerte el függetlenségét Portugáliától. MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Az államférfit 1834-ben bekövetkezett halála után mindkét országban a szabadelvű értékek védelmezőjeként ünnepelték.

A volt uralkodó szívét a portói Nossa Senhora da Lapa templomban őrzik. Testét – a szíve nélkül – Portugáliában temették el, majd 1972-ben, a brazil függetlenség 150. évfordulója alkalmából földi maradványait Brazíliába szállították, ahol Sao Paulóban, a Függetlenségi Emlékmű kriptájában helyezték el.

Az ereklye, amely hétfőn érkezett Brazíliába a brazil légierő gépén, első ízben hagyta el Portugália területét. Szeptember 8-áig lesz kiállítva a brazil külügyminisztérium épületében a függetlenség 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat részeként, majd visszakerül Portóba.

Brazíliaváros, 2022. augusztus 24.
A brazil légierő egyik gépe szív alakú kondenzcsíkot rajzolt az égboltra az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a brazíliavárosi Planalto-palota felett 2022. augusztus 23-án. Brazília 1822. szeptember 7-én nyerte el függetlenségét Portugáliától.
MTI/EPA/EFE/Joédson Alves
A brazil légierő egyik gépe szív alakú kondenzcsíkot rajzolt az égboltra az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a brazíliavárosi Planalto-palota felett 2022. augusztus 23-án. Brazília 1822. szeptember 7-én nyerte el függetlenségét Portugáliától. MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Bolsonaro elnököt bírálói a nemzeti szimbólumok kisajátításával vádolják, szerintük a függetlenségnapi ünnepségeket és a történelmi relikviát is arra használja ki, hogy megerősítse pozícióját a közelgő választások előtt. A kormány nem közölte az ereklye Brazíliába szállíttatásának költségeit.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×