eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Németország jelentősen elmarad a NATO kívánalmaitól

Hiába a 100 milliárd eurós nagy fejlesztés, további források kellenének a NATO-követelmények teljesítéséhez – derüli ki egy friss tanulmányból.

Hiába döntött úgy az ukrajnai háború nyomán a német kormány, hogy rendkívüli intézkedésként 100 milliárd eurót irányoz elő a hadsereg fejlesztésére, elemzők szerint még messze van attól, hogy eleget tegyen NATO-tagként vállalt kötelezettségének. Ennek keretében valamennyi tagállam vállalta, hogy legkésőbb 2024-től éves katonai kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékával növeli.

A kölni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya szerint Németország mind az idei esztendőben, mind 2023-ban egyaránt mintegy 18 milliárd euróval marad el a vállalt 2 százalékos növeléstől. Azt követően 2026-ig megközelítően sikerülhet a NATO-célkitűzés megvalósítása, de annak meghaladására szinte semmi esély – mutat rá a tanulmány, amelyet a Der Spiegel című lap ismertetett.

A katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg főtitkár kiemelte a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. A kölni intézet tanulmánya azt valószínűsíti, hogy Németország minden bizonnyal az említett utolsó kategóriába tartozik.

2026-ig még részben finanszírozható a kiadásnövelés a rendkívüli 100 milliárd euróból, utána azonban újabb forrásokra, mindenekelőtt a katonai költségvetés állandó növelésére lesz szükség. A kutatóintézet ennek kapcsán ez utóbbi szükségességét hangsúlyozta. Az IW szerint a rendszeres 2 százalékos katonai kiadás legkésőbb 2026-tól csak akkor biztosítható, ha az éves katonai költségvetést legkevesebb 60 százalékkal növelik.

A kiadások ilyen jellegű "stabilizálása" nélkül a német védelmi, illetve hadiipar aligha lesz képes megfelelni a jövőbeni követelményeknek

– fogalmaz a tanulmány.

Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. A parlament által jóváhagyott tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését.

A kancellár azt hangoztatta, hogy országa így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez mért 2 százalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta azt is, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti.

A program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában – fogalmazott Scholz.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×