Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Németország jelentősen elmarad a NATO kívánalmaitól

Hiába a 100 milliárd eurós nagy fejlesztés, további források kellenének a NATO-követelmények teljesítéséhez – derüli ki egy friss tanulmányból.

Hiába döntött úgy az ukrajnai háború nyomán a német kormány, hogy rendkívüli intézkedésként 100 milliárd eurót irányoz elő a hadsereg fejlesztésére, elemzők szerint még messze van attól, hogy eleget tegyen NATO-tagként vállalt kötelezettségének. Ennek keretében valamennyi tagállam vállalta, hogy legkésőbb 2024-től éves katonai kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékával növeli.

A kölni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya szerint Németország mind az idei esztendőben, mind 2023-ban egyaránt mintegy 18 milliárd euróval marad el a vállalt 2 százalékos növeléstől. Azt követően 2026-ig megközelítően sikerülhet a NATO-célkitűzés megvalósítása, de annak meghaladására szinte semmi esély – mutat rá a tanulmány, amelyet a Der Spiegel című lap ismertetett.

A katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg főtitkár kiemelte a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. A kölni intézet tanulmánya azt valószínűsíti, hogy Németország minden bizonnyal az említett utolsó kategóriába tartozik.

2026-ig még részben finanszírozható a kiadásnövelés a rendkívüli 100 milliárd euróból, utána azonban újabb forrásokra, mindenekelőtt a katonai költségvetés állandó növelésére lesz szükség. A kutatóintézet ennek kapcsán ez utóbbi szükségességét hangsúlyozta. Az IW szerint a rendszeres 2 százalékos katonai kiadás legkésőbb 2026-tól csak akkor biztosítható, ha az éves katonai költségvetést legkevesebb 60 százalékkal növelik.

A kiadások ilyen jellegű "stabilizálása" nélkül a német védelmi, illetve hadiipar aligha lesz képes megfelelni a jövőbeni követelményeknek

– fogalmaz a tanulmány.

Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez 100 milliárd eurós pénzalapot állít fel. A parlament által jóváhagyott tervek szerint a 100 milliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg 50 milliárd eurós költségvetését.

A kancellár azt hangoztatta, hogy országa így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez mért 2 százalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta azt is, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti.

A program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában – fogalmazott Scholz.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Nem erre tervezték a magyar áramhálózatot – Most egyszerre kellene mindent megoldani

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×