Schütz a náci párt katonai szárnyának, a Waffen SS-nek az egyik altisztje, a sachsenhauseni tábornak az őre volt 1942-45 között. Azért ítélték el, mert "bűnrészes" volt 3518 rabnak a halálában.

"Ön tudatában volt annak, hogy rabokat gyilkolnak meg a táborban, jelenlétével segítette ezt. Minden szökni próbálót lelőttek, így minden őr aktívan részt vett ezekben a gyilkosságokban" - jelentette ki Udo Lechtermann bíró az ítélet felolvasásakor.

A vádlott a perben végig, sőt ítélethirdetés után is tagadta, hogy a tábor őre volt, pedig az ügyészség számos bizonyítékkal támasztotta alá a vádat. A bemutatott dokumentumok szerint egy valamikori őr neve, születési helye és ideje megegyezik Schützével, illetve voltak más bizonyítékok is.

A kerekesszékben közlekedő Schütz idős kora miatt csak korlátozott ideig, minden alkalommal legfeljebb két és fél óráig tudott jelen lenni a tárgyalásokon.

A büntetési tétel a hasonló bűncselekmények esetében a német jogban legalább háromévi börtön.

Schütz ügyvédje már korábban közölte, hogy ha súlyosabb lesz az ítélet a minimálisnál, akkor fellebbezni fognak. Ebben az esetben az elítélt legkorábban jövő év elején kezdheti meg a büntetés letöltését, de egészségi állapota miatt nem valószínű, hogy egyáltalán börtönbe vonul - jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Az 1936-ban épült, Berlin melletti táborban a II. világháború végéig több mint 200 ezer embert tartottak fogva: a náci rezsim politikai ellenzékének tagjait, valamint a nemzetiszocialisták által üldözött etnikai csoportok tagjait, zsidókat, szintiket, romákat. Több tízezer rab halt ott meg az éhségtől, betegségektől, a velük végeztetett kényszermunkától, a rajtuk elvégzett orvosi kísérletektől és az egyéb rossz bánásmód hatására.