Infostart.hu
eur:
379.81
usd:
322.51
bux:
126963.51
2026. február 23. hétfő Alfréd
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

2023 októberében jöhet az új skót függetlenségi népszavazás

Kedd délután hivatalosan is előterjeszti terveit Nicola Sturgeon. A miniszterelnök – a skót kormány előzetes tájékoztatása szerint – várhatóan kijelenteti az edinburghi parlamentben, hogy a referendumot 2023 októberében meg kell tartani.

Sturgeon a várakozások szerint olyan terveket ismertet kedd délután esedékes parlamenti tájékoztatóján, amelyek alapján törvényesen megtartható lesz az újabb skóciai függetlenségi népszavazás abban az esetben is, ha ehhez a brit kormány formálisan nem járul hozzá.

Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány előzetes, szerződésbe foglalt megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban szűk, 51,89 százalékos többség a kilépésre,

a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.

Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból.

Sturgeon hasonló érveléssel indította el két hete az újabb függetlenségi népszavazás kampányát. Kijelentette: ha a skót választók 2014-ben tudták volna, hogy a későbbi években az Egyesült Királyság milyen irányt vesz, már az akkori népszavazáson a függetlenné válásra szavazott volna a többség.

A skót kormányfő rendszeresen hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a referendumot kizárólag törvényes és demokratikus keretek között lehet előkészíteni és megtartani, és ennek megfelelően ő készen áll a tárgyalásokra Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnökkel.

Johnson azonban már többször is határozottan elvetette az újabb referendum kiírását, azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök személyes ígéretei szerint a 2014-ben tartott népszavazás eredménye egy teljes nemzedéknyi időre szól.

Nicola Sturgeon ugyanakkor a népszavazási tervek keddi ismertetése előtti nyilatkozatában kijelentette:

demokratikus felhatalmazása van a függetlenségi népszavazás újbóli kiírására,

miután a tavaly májusi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők többséget szereztek az edinburghi törvényhozásban.

A Skóciában kormányzó, Nicola Sturgeon vezette függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártnak (SNP) és a Zöldeknek együtt 72 képviselőjük van a 129 tagú skót parlamentben, és a zöldpárt is egyértelműen elkötelezte magát az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszak végéig.

Nicola Sturgeon kijelentette: az Egyesült Királyság léte és a Skócia feletti londoni fennhatóság kizárólag kölcsönös beleegyezésre és önkéntességre alapulhat.

A skót kormány az új népszavazás kampányának elindításával egy időben közzétett egy tanulmányt is, amely a függetlenné válás mellett szóló indokokat sorolja. A pontokba szedett érvek között szerepel, hogy a Skóciával összehasonlítható adottságú független országok „gazdagabbak, egyes esetekben jóval gazdagabbak”, mint az Egyesült Királyság, jövedelmi egyenlőtlenségeik kisebbek, a szegénységben élők aránya alacsonyabb, gazdasági termelékenységük és üzleti beruházásaik értéke ugyanakkor kivétel nélkül magasabb.

Címlapról ajánljuk

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×