eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

2023 októberében jöhet az új skót függetlenségi népszavazás

Kedd délután hivatalosan is előterjeszti terveit Nicola Sturgeon. A miniszterelnök – a skót kormány előzetes tájékoztatása szerint – várhatóan kijelenteti az edinburghi parlamentben, hogy a referendumot 2023 októberében meg kell tartani.

Sturgeon a várakozások szerint olyan terveket ismertet kedd délután esedékes parlamenti tájékoztatóján, amelyek alapján törvényesen megtartható lesz az újabb skóciai függetlenségi népszavazás abban az esetben is, ha ehhez a brit kormány formálisan nem járul hozzá.

Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány előzetes, szerződésbe foglalt megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban szűk, 51,89 százalékos többség a kilépésre,

a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.

Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból.

Sturgeon hasonló érveléssel indította el két hete az újabb függetlenségi népszavazás kampányát. Kijelentette: ha a skót választók 2014-ben tudták volna, hogy a későbbi években az Egyesült Királyság milyen irányt vesz, már az akkori népszavazáson a függetlenné válásra szavazott volna a többség.

A skót kormányfő rendszeresen hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a referendumot kizárólag törvényes és demokratikus keretek között lehet előkészíteni és megtartani, és ennek megfelelően ő készen áll a tárgyalásokra Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnökkel.

Johnson azonban már többször is határozottan elvetette az újabb referendum kiírását, azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök személyes ígéretei szerint a 2014-ben tartott népszavazás eredménye egy teljes nemzedéknyi időre szól.

Nicola Sturgeon ugyanakkor a népszavazási tervek keddi ismertetése előtti nyilatkozatában kijelentette:

demokratikus felhatalmazása van a függetlenségi népszavazás újbóli kiírására,

miután a tavaly májusi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők többséget szereztek az edinburghi törvényhozásban.

A Skóciában kormányzó, Nicola Sturgeon vezette függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártnak (SNP) és a Zöldeknek együtt 72 képviselőjük van a 129 tagú skót parlamentben, és a zöldpárt is egyértelműen elkötelezte magát az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszak végéig.

Nicola Sturgeon kijelentette: az Egyesült Királyság léte és a Skócia feletti londoni fennhatóság kizárólag kölcsönös beleegyezésre és önkéntességre alapulhat.

A skót kormány az új népszavazás kampányának elindításával egy időben közzétett egy tanulmányt is, amely a függetlenné válás mellett szóló indokokat sorolja. A pontokba szedett érvek között szerepel, hogy a Skóciával összehasonlítható adottságú független országok „gazdagabbak, egyes esetekben jóval gazdagabbak”, mint az Egyesült Királyság, jövedelmi egyenlőtlenségeik kisebbek, a szegénységben élők aránya alacsonyabb, gazdasági termelékenységük és üzleti beruházásaik értéke ugyanakkor kivétel nélkül magasabb.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×