eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Flags of NATO, Sweden and Finland displayed on phone screens are seen in this multiple exposure illustration photo taken in Krakow, Poland on May 15, 2022. (Photo illustration by Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images

A NATO-csatlakozás mellett érvel Ausztria volt hadsereg-főparancsnoka is

Günter Höfler azt követeli, hogy a jövőbeni biztonságpolitikáról folytassanak mielőbb őszinte és komoly vitát, szerinte a lakosságot tájékoztatni kell a semlegesség, illetve a NATO-tagság előnyeiről és hátrányairól is.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékának hivatalos bejelentése óta a semleges Ausztriában is újból és újból fellángol a vita az ország semlegességnek jövőjéről. Noha Karl Nehammer kancellárral az élen a politikai pártok szinte teljes egyhangúsággal zárkóznak el a finn és a svéd példa követésétől, tekintélyes katonai szakértők az osztrák biztonságpolitika felülvizsgálatát sürgetik.

Ezúttal Günter Höfler, az osztrák hadsereg, a Bundesheer volt főparancsnoka állt elő azzal a követeléssel, hogy a jövőbeni biztonságpolitikáról folytassanak mielőbb őszinte és komoly vitát. Höfler azzal érvelt, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború óta teljes mértékben megváltozott az európai biztonságpolitikai helyzet Európában. Ez pedig megköveteli az osztrák haderő jövőbeni képességeinek, illetve a biztonságpolitika irányának alapos elemzését.

A korábbi főparancsnok szerint ez a vita nem spórolható meg, arra egyszerűen szükség van.

A lakosságot tájékoztatni kell a semlegesség előnyeiről és hátrányairól épp úgy, mint a NATO-hoz való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.

Egy ilyen vita kimenetele teljesen nyitott, az eredmény a semlegesség fenntartása lehet, de a NATO-ba való belépés támogatása is – tette hozzá.

Höfler, aki hosszú időn keresztül országa brüsszeli katonai képviseletét vezette, kijelentette: egyértelmű, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékával Ausztriát a jövőben kizárják az Európát érintő fontos biztonságpolitikai döntésekből. Utalt arra, hogy a 27 uniós tagállam közül 23 a jövőben NATO-tag is lesz.

"Természetes, hogy messzemenően elszigetelődünk. Az európai biztonságpolitika központi eleme a NATO lesz – jelentette ki. – Ausztriának fel kell tennie a kérdést saját magának: vajon leül ő is a közös asztalhoz, és részt vesz a döntésekben, vagy kívülről szemléli a dolgokat."

A tekintélyes biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra is, hogy a közös európai hadsereg – amit időről időre emlegetnek – uniós szinten immár egyáltalán nem téma. Brüsszelben ma már senki nem beszél erről, csak Ausztriában emlegetik

Höfler felszólította az osztrák politikusokat, hogy a legőszintébben és a legkomolyabban tájékoztassák a lakosságot. Az embereket – mint fogalmazott – nem szabad bizonytalanságban hagyni. Tájékoztatni kell őket arról, hogy mi is a NATO szerepe valójában, továbbá, hogy milyen előnyei és hátrányai lennének a csatlakozásnak. Csak ezt követően tudnának hiteles döntést hozni.

Höfler szerint a finnek és a svédek pontosan ezt tették. Mindent jól átgondoltak, és elemezték a helyzetet. Ezt követően pedig arra a következtetésre jutottak: a legjobb védelmet az jelenti számukra, ha a NATO részei lesznek. Bár az osztrákok ezt nem szívesen hallanák, de tudomásul kell venni, hogy a NATO nagy előnye a nukleáris ernyő. Ezt az ernyőt az amerikaiak biztosítják. Csak az amerikaik képesek arra, hogy az orosz nukleáris erővel szembeszálljanak. Az amerikai ernyő nélkül nukleáris téren Európában valamennyien zsarolhatók és védtelenek vagyunk – érvelt a korábbi főparancsnok.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×