Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov a harmadik világháború valós veszélyére figyelmeztetett

A karibi válsággal hasonlította össze a mai helyzetet az orosz külügyminiszter.

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában. Szavait az orosz Interfax hírügynökség alapján idézte az MTI.

Lavrov hangoztatta, hogy "a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni". A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban "kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva".

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz-amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor

"a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült".

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején "volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői" megbíztak.

"Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét" - mondta Lavrov.

Szólt arról is, hogy nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek.

Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta:

"Oroszország már elég sokat és sok éve tesz".

Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani.

Hozzátette: "Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot" - mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.

"Ez a mi elvi álláspontunk, ebből indulunk ki" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Megerősítette Lavrov azt is, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket. Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO "lényegében bekapcsolódott" az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×