Infostart.hu
eur:
354.87
usd:
304.93
bux:
131619.77
2026. május 27. szerda Hella
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov a harmadik világháború valós veszélyére figyelmeztetett

A karibi válsággal hasonlította össze a mai helyzetet az orosz külügyminiszter.

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában. Szavait az orosz Interfax hírügynökség alapján idézte az MTI.

Lavrov hangoztatta, hogy "a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni". A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban "kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva".

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz-amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor

"a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült".

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején "volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői" megbíztak.

"Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét" - mondta Lavrov.

Szólt arról is, hogy nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek.

Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta:

"Oroszország már elég sokat és sok éve tesz".

Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani.

Hozzátette: "Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot" - mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.

"Ez a mi elvi álláspontunk, ebből indulunk ki" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Megerősítette Lavrov azt is, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket. Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO "lényegében bekapcsolódott" az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

Címlapról ajánljuk
Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.

Nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alapnál

Szerda reggel nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) székházában: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai kezdték meg a munkát. A hírt Tarr Zoltán miniszter és Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is megerősítette. Az NKA 17 milliárd forintot osztott szét a választást megelőző időszakban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×