Az atomfegyverek hatóerejűek szerint taktikai (harcászati), vagy stratégiai (hadászati) töltetek lehetnek. A hirosimai utóbbi kategóriába tartozott, 15 kilotonnás robbanóerővel, ami 15 ezer tonna ipari robbanóanyagnak felelt meg. A mai hadászati töltetek viszont már 100-200, a legnagyobbak akár 400-500 kilotonnások is lehetnek, amikkel egy komplett nagyvárost le lehet „radírozni” a térképről.

A taktikai töltetek jóval kisebb erejűek, klasszikusan 3-4 kilotonnások, de lehetnek akár „csak” fél kilotonnásak is, ami persze még mindig 500 tonna robbanóanyag felrobbanásának felel meg. Ezeket eredetileg arra tervezték, bár szerencsére élesben még senki nem használt ilyet, jegyezte meg Kaiser Ferenc, hogy mondjuk „lyukat üssenek” velük – egy 10-15 kilométeres sávban – egy védekező ellenfél arcvonalán. Tehát alapvetően pár négyzetkilométeres területet (például egy nagyváros egy kerületét) képesek letarolni, valamint a nukleáris kiszóródásuk is jóval kisebb.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense megjegyezte: az úgynevezett harcászati atomtöltet pusztítása ahhoz hasonlatos, mint amikor 2020 nyarán, Libanon fővárosában felrobbant az ammónium-nitrát raktár, megsemmisítve a bejrúti kikötő jelentős részét.

Kaiser Ferenc szerint ép ésszel nehéz belegondolni, hogy ki akarna bevetni akár csak egy taktikai atomfegyvert is. Mint mondta, az amerikaiak gondolkoztak rajta, hogy a táliboknak menedéket nyújtó barlangokra ledobjanak egy acélköpennyel speciálisan megerősített kisebb töltetet, ami mélyen a sziklába fúródva robbant volna, a sugárzást is minimális szinten tartva, de végül maguk a katonák mondták, hogy bár a tervet „zseniálisnak” tartják, inkább mégis eltekintenének tőle.

Ennek megfelelően az oroszok is inkább csak fenyegetőznek vele – tette hozzá a szakértő, aki szerint használhatnák arra, hogy egy-egy nagyobb területen védekező, vagy egy kisebb várost védő ukrán erőt – meg a polgári lakosságot – megsemmisítsenek, de úgy gondolja, hogy

Oroszországnak, ha lenne is még valamennyi nemzetközi presztízse, atomfegyver bevetésével, ha csak harcászati is, azt gyakorlatilag „a nulláról mínusz 5-re redukálná”.

Magyarázata szerint pontosan azért, mert az átlag ember szemében csak egyféle nukleáris fegyver létezik, és „azt mindenki tudja, hogy atomfegyvert használni borzasztó dolog”.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ott van a baj, hogy a harcászati elrettentésben, a stratégiai egyensúlyban komoly szerepe van az atomfegyvereknek, ezért nem is nagyon tiltja azt nemzetközi egyezmény, illetve a nemzetközi hadijogban vannak olyan kitételek, hogy arányosan kell a fegyvert alkalmazni. Ugyanakkor Oroszország finoman szólva sem tartja be a nemzetközi jogot, valamint nemzetközi hadijogot a jelenlegi háborúban, ahogyan persze az Egyesült Államok is többször is áthágta azt a múltban – jegyezte meg. Kaiser Ferenc szerint orosz szempontból tehát inkább az lehet a visszatartó erő az atomfegyver bevetését illetően, hogy akkor még az a kevés ország is elfordulna tőle végleg, amelyek eddig nagyjából kitartottak mellette. Köztük például Kína, mely félig-meddig jóindulatú semlegességgel figyelte az orosz törekvéseket. „Nyilván, ha Moszkva atomfegyvert vet be, Kínának pedig választania kell az orosz piacok külkereskedelmének 2-3 százaléka, vagy az amerikai és nyugat-európai piacok külkereskedelmének 50 százaléka között, akkor nem gondolom, hogy Oroszországot fogja választani ebben a helyzetben” – fejtette ki az egyetemi docens.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e előzni, vagy ki lehet-e védeni bármilyen módon is egy atomfegyver pusztítását, Kaiser Ferenc röviden azt válaszolta, hogy nem. Ezeknek a nukleáris tölteteknek a mérete ugyanis relatíve kicsi, akár egy vadászbombázó hordózórakétájára is felszerelhetők, de célba juttathatók azokkal a Iszkander-rakétarendszerek segítségével is, amelyekből több tucat van Ukrajna körül, sőt, a már részint megszállt ország határain belül is. Tehát ha Moszkva úgy döntene –, de bízva abban, hogy nem fog ilyen ostobaságot csinálni –, akkor szinte azonnal meg be tudna vetni atomot, még ha ezek jól őrzött raktárakban is vannak, ahonnan időbe telne a megfelelő helyszínre szállítani – tette hozzá. „De

onnantól kezdve, hogy ezek felszerelésre kerültek, perceken belül bevethetők.”

Miután pedig aktív háború van, egyszerre több tucat repülőgép és akár száz rakéta is mozoghat a légtérben, azt az egyet, amin atomfegyver van, lehetetlen kiszúrni.

A szakértő megítélése szerint, amennyiben Oroszország bevetne ilyen fegyvert Ukrajnában, a NATO még nem értelmezné úgy, hogy őt érte támadás. Azok a területek, ahol értelme lenne bevetniük – és épp ezért értelmetlen is a maguk szempontjából –, sokkal közelebb esnek Oroszországhoz, tehát nem érintené a robbanás, illetve a sugárszennyezés a NATO-tagállamokat.

„Ha mondjuk Lvivre lőnének vele az oroszok, az kicsit elgondolkodtatóbb lenne, mert akkor a szennyezés Lengyelországot, Kárpátalját, meg akár Magyarországot is elérhetné”.

Ugyanakkor az bizonyosra vehető, hogy ezt követően a NATO saját hadászati elrettentő erejét riadókészültségbe helyezné, mert ha egyszer valaki atomfegyvert használt, tudván, hogy az milyen következményekkel jár, az bármi más aljasságra is képes – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, megismételve: Moszkva néha fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, de ez azért nem reális forgatókönyv. Maximum, ha az ukránok ellentámadásba kezdenének, fenyegetve ezzel Moszkvát, de erről szó sincs, hiszen a háború ukrán területen zajlik, amit ráadásul Oroszország – a jelenlegi tervei alapján – el akar foglalni, így nem lenne értelme sugárszennyezetté tennie.