Hogy Brüsszelben milyen feszült volt a hangulat a francia elnökválasztás előestéjén, azt mi sem jelzi jobban annál, hogy három uniós vezető, a német kancellár, valamint a spanyol és a portugál miniszterelnök a Le Monde című lapban közös cikkben figyelmeztetett Le Pen Európa-ellenes politikájára és megválasztásának veszélyeire.

Ezek után nem csoda, hogy az EU vezetői, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Mitchel, az Európai Tanács elnöke az első gratulálók voltak.

"Örülök, hogy folytathatjuk eddigi jó együttműködésünket, és közösen vihetjük előre Franciaország és Európa ügyét" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel pedig megkönnyebbülten nyugtázta, hogy az unió újabb öt éven keresztül támaszkodhat Franciaországra. "Ezekben a viharos időkben erős Franciaországra és erős Európára van szükség - tette hozzá.

Hasonló megkönnyebbüléssel fogadták Macron győzelmét Berlinben is. Olaf Scholz kancellárral az élen sorra tolmácsolták jókívánságaikat a német politikai pártok vezetői, hangsúlyozva az egyesült Európa melletti közös kiállás, a további német-francia együttműködés szükségességét.

A német parlamenti pártok közül egyedül a kereszténydemokrata CDU-tól jobbra álló, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) volt az a párt, amely Le Pennek gratulált és Macron "látszatgyőzelméről" beszélt.

A Der Spiegel című hetilap első elemzésében arra emlékeztetett, hogy Le Pen a kampánya során a több évtizedes szoros német-francia együttműködés felmondásával fenyegetett, és rendkívül heves bírálatokkal illete Németországot.

"Az Európa-szkeptikus nacionalista Le Pen arra törekedett, hogy jelentős mértékben fékezze az unió franciaországi befolyását, és megválasztása esetén akadályozta volna az EU fő célkitűzéseinek megvalósítását" - vélekedett a Der Spiegel.

A német lap utalt arra is, hogy Marine Le Pen közelsége Vlagyimir Putyinhoz ugyancsak aggodalmat váltott ki. Brüsszelben attól tartottak, hogy a Nemzeti Front elnökének megválasztása esetén jelentős mértékben meggyengülhetett volna a Nyugat Ukrajnát támogató szilárd frontja.

Ezzel szemben Marcon ismert volt Európa melletti elkötelezett kiállásáról, a német- francia barátság, illetve együttműködés melletti szilárd elkötelezettségéről.

A ZDF német közszolgálati televízió ugyanakkor hangsúlyozta: a húsz év óta első francia elnökként újraválasztott Macron nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy sokan csak azért szavaztak rá, mert nem akarták Le Penre adni voksukat.

Nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az első elnökválasztási fordulóban rendkívül sokan elsősorban a szélsőbal, továbbá a szélsőjobb jelöltjeit részesítették támogatásukban.

Legfőképp pedig azt nem, hogy több mint 13 millióan kihívójára, Le Penre szavaztak.

Macronnak bizonyítania kell azt is, hogy Franciaország profitálhat az Európa melletti kiállásból. Bizonyítania kell, hogy mindebből előnye származhat a francia embereknek, és képes javítani a társadalom szociális helyzetén.

Marine Le Pen - aki ezúttal harmadszor szállt harcba az elnöki tisztségért - eddigi legjobb eredményét érte el, amit mindenekelőtt annak köszönhet, hogy kampányának középpontjában a megélhetés problémaköre állt.

A vásárlóerő, az infláció, az emelkedő lakbérek, a nyugdíjkorhatár kérdései foglalkoztatják leginkább az embereket.

Macron számára ebből kiindulva most a legfőbb feladat, hogy felkészüljön a júniusi, ugyancsak kétfordulós parlamenti választásokra. Az elnök számára hatalmas kihívást jelent, hogy pártja, a centrista Köztársaság megőrizze parlamenti többségét, ellenkező esetben veszélybe kerülhetnek azok a reformok, amelyeket célul tűzött ki, és amelyek eddig sem találtak túlságos támogatásra.

Ugyanakkor jeleznie kell azt is, hogy tudatában van a társadalom megosztottságának, hogy figyel az emberek gondjaira, azokéra is, akik ellene szavaztak. És ebben a tekintetben a legfőbb terület a szociálpolitika területe.

Ellenkező esetben nem zárható ki, hogy újból lendületet kap a megélhetési körülmények javításáért küzdő sárgamellényesek tiltakozó mozgalma,

amely első elnöki időszakára hosszú időn keresztül rányomta bélyegét.

A ZDF értesülése szerint már most jelezte, hogy kész némileg enyhíteni a nyugdíjkorhatár emelését célzó tervein, azaz a korhatárt az eddigi 62 évről nem 65-re, hanem 64 évre emeli, és nem zárkózik el a nyugdíjak emelésétől sem.

A BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató ugyancsak az elkövetkező hónapok megpróbáltatásaira hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy a közelgő parlamenti választások előtt elsősorban a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon rendkívül energikus kampánya várható.

Mélenchon az első fordulóban - alig lemaradva Marine Le Pentől - a szavazatok több mint 22 százalékát szerezte meg. Híveinek többsége pedig Le Pen ellen volt ugyan, de mindez nem jelenti Marcon támogatását.