Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Emmanuel Macron francia elnök a Franciaország 2030 címen meghirdetett, 30 milliárd eurós újraiparosítási programját jelenti be a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2021. október 12-én. A felirat jelentése: zöld.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Nem lesz sétagalopp Emmanuel Macronnak a második forduló

A hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron és legfőbb riválisa, Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába. Macronnak az Európa-politika mellett most elsősorban az ország előtt álló gazdasági problémákra kell összpontosítania, kihívója számára ugyanis a megélhetés, illetve az életkörülmények javításának hangsúlyozása a fő fegyver.

Ne kövessünk el hibát, még semmi nem dőlt el - idézte a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató a jelenlegi francia államfőt, aki a nem hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg Marine Le Pen 23,5 százalékával szemben.

A felhívás azért is jogos, mert a győzelem kulcsa messze nem csak kettejük kezében van.

Meghatározó lehet, hogy az első forduló tíz vesztese Macron vagy Le Pen támogatására szólítja fel híveit.

A radikális jobboldali Le Pen számíthat példáult Éric Zemmour támogatására. A szélsőjobboldali, a francia identitást hirdető Zemmour a szavazatok több mint 7 százalékát szerezte meg, és követőit Marine Le Pen támogatására sürgette.

Az igazi királycsináló a BBC szerint a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon lehet. Mélenchon – aki a kampány során hangsúlyosan a klímavédelmet is zászlajára tűzte – több mint 20 százalékot szerzett, és a harmadik helyen futott be.

Mélenchon felszólította ugyan híveit, hogy a második fordulóban egyetlen szavazattal se támogassák Le Pent, attól azonban tartózkodott, hogy Macron támogatására hívjon fel.

A felmérések szerint szavazótáborának mintegy fele közömbös mindkét befutó iránt, míg a többiek egy hajszállal a hivatalban lévő elnököt preferálják.

Rendkívül sok függ attól, hogy Macron vagy Le Pen képes jobban mozgósítani a választókat , és maga mellé állítani Mélenchon szavazóit.

A BBC mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a második forduló aligha lesz sétagalopp a hivatalban lévő elnök számára.

Hasonló forgatókönyvet vetít elő a Politico is. Az amerikai hírportál európai kiadásának elemzése szerint Macron a második fordulóban jóval nehezebb összecsapásra számíthat Le Pennel, mint öt évvel ezelőtt, amikor fölényesen győzte le mostani kihívőját.

A Politico utalt arra, hogy gyökeresen megváltozott a francia társadalom az öt évvel ezelőttihez képest.

Az akkori jobb-, illetve baloldali megoszlás ma már kevésbé érvényes, azt felváltotta az a szembenállás, amely az Európa-párti, a külvilág felé nyitott és a befelé forduló, nacionalista tábor között alakult ki.

A portál ennek kapcsán Zemmourt idézte, aki Macronnak mindenekelőtt a bevándorlás támogatását rótta fel, és elsősorban ebből kiindulva Le Pen támogatására szólított fel.

A Politico - akárcsak a BBC - a Mélenchon-hívek második fordulós szavazatainak meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet. A radikális baloldali jelölt ugyan nem Macron mellett, de Le Pen ellen tette le a garast, amiből a portál szerint az következik: támogatói vagy nem vesznek részt a második fordulóban, vagy inkább a hivatalban lévő elnökre adják le szavazatukat.

Az első forduló a portál szerint egyértelművé tette azt is, hogy Franciaországban a hagyományos nagy pártok, a baloldali szocialisták, illetve a konzervatív köztársaságiak "halottak".

"Nehéz megjósolni, hogy egyáltalán talpra állnak-e" - vélekedett a Politico.

A Der Spiegel tekintélyes német hetilap mindenekelőtt "brüsszeli szemüvegen" keresztül értékelte a kilátásokat.

Az újság szerint

a Nemzeti Front 53 éves jelöltjének, Marine Le Pennek a győzelme "sokkot okozhat" Németország és Európa számára, és "beláthatatlan következményekkel" járhat.

Le Pen megkédőjelezi az évtizedek óta erős német-francia együttműködést, és sokkal inkább az euroszkeptikusokkal való kooperációra törekszik.

Az Európai Unióban Marine Le Pen elnökségével Franciaország a motor helyett a fék lehet a határozottan Európa-párti Emmanuel Macronnal szemben.

Mind az EU-ban, mind a NATO-ban erős az aggodalom amiatt, hogy Le Pen esetleges győzelme a Nyugat és Oroszország között egyre nagyobb méreteket öltő konfliktusban gyengítheti az Ukrajna melletti erős frontot.

Általános vélekedés szerint rendkívül izgalmas két hét következik a francia belpolitikában. Emmanuel Macron továbbra is az Európa-poltikára, az ukrajnai orosz háború okozta válság rendezésére kívánja helyezni a hangsúlyt, míg a bevándorlás-ellenességéről ismert Le Pen az elmúlt években a sorozatos válságok miatt felerősödött gazdasági problémák megoldására.

Meghatározó lehet kettejük televíziós vitája is, amely öt évvel ezelőtt Macron jelentős fölényével zárult, most viszont Le Pen felkészültebb ellenfélnek bizonyulhat.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×