eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott kép Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről beszéde közben Kijevben 2022. április 2-án hajnalban.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodimir Zelenszkij: Mariupol a háború szíve

Az ukrán elnök nem zárta ki, hogy az orosz erők visszatérnek a már felszabadított területekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

Erről az államfő az AP hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában beszélt, amelyből ukrán hírportálok idéztek. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost a "háború szívének" nevezte, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.

"Minél erősebb a pozíciónk Mariupolban, annál erősebb lesz a pozíciónk az ország keleti részén,

a Donyec-medencei régióban, és ha erősebbek vagyunk ott, akkor közelebb kerül hozzánk a tárgyalás lehetősége, és előnyösebb helyzetben leszünk azokon Moszkvával szemben" - fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: ellenkező esetben az sem biztos, hogy egyáltalán folytatódnak a béketárgyalások, mert az orosz csapatok visszatérnek a már felszabadított területekre, így Moszkva már nem lesz érdekelt a párbeszéd folytatásában. Megjegyezte, hogy a polgári lakosok ellen elkövetett atrocitások után nehéz folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal. "Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen" - emelte ki.

Folytatódnak a harcok

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját. Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken - Donyec-medencei szakadár területek mintájára - az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Orosz konvojok

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben. "Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is" - jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Az ukrán határőrség arról adott hírt, hogy visszavertek egy ellenséges támadást és fogságba ejtettek egy orosz tüzért Luhanszk megyében. Szintén a keleti országrészből jelentette a helyi ukrán katonai vezetés, hogy tüzérségük megsemmisítette az orosz csapatok egy lőszerraktárát. A pontos helyszínt nem közölték.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy

12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.

Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük. Kifejtette, hogy a helyszínen "abnormálisan magas szintű" háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Sejtik, mi vezetett a dél-koreai légi katasztrófához, de sok a kérdőjel

Sejtik, mi vezetett a dél-koreai légi katasztrófához, de sok a kérdőjel

Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×